Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1913

— 18 — Plinius a levegő tárgyalására. Az ég és a föld közt foglal helyet ez az elem, belevegyülve mindkettőbe. „Belőle keletkeznek a felhők, a villámlás, mennydörgés. Belőle a jégeső, a dér, az eső, a zivatar, a szélvihar, sok csapás a halandókra." — „Ez a szelek birodalma. A szelek uralkodnak itt, ezek foglalják magukba majdnem az összes egyéb természeti tüneményeket, erőszakosságuknak kell felrónunk az égiháboruk csapásait. Sőt azért volt néhanéha kőeső is, mert a szelek fölragadták és újra földre sújtották a köveket." A szelek hajtják össze a felhőket, melyeknek bensejében ismeretlen tűz rejtőzik. Ezek csapatokba verődnek, fokozódik bennük a meleg megfejthetetlen zajgás kíséretében. Közéjük csap megint a hideg szél, és beáll az a jelenség, mint mikor az izzó vasat hirtelen hideg vizbe merítjük és füstölgő gőzforgatag csap föl: a meleg és a hideg őrült kavarodásából forgószél, vihar támad. Ha a felhőben tovább küzd a hideg széláramlat és a forróság: mennydörgés támad; ha a rejtett tűz kitör: villámlás. — A régiek az ég négy tájának megfelelően négyféle szelet ismertek; Homeros sem nevez meg többet, csak e négyet: Euros, Notos, Zephyros, Boreas. Az újabb kor már nyolcat különböztet meg, kettőt-kettőt mindegyik világtájnak megfelelően. Kelet felől jön a Subsolanus és Vulturnus, délről az Auster és Africus; nyugati szelek a Favonius és Corus, éjszakiak a Septentrio és Aquilo. Ezeken kivül vannak egyéb szelek is, melyek hirtelen támadnak a föld kigőzölgéséből. Ezek legtöbbnyire nagyon kártékonyak, mint például az is, amelyet a görögök Ecnephias-nak, vagy legvadabb alakjában Typhon-nak neveznek. Főkép a hajósokra igazi istencsapás ez, valóságos pestis; nemcsak a hajóköteleket, vitorlarudakat tépi, szaggatja, hanem magát a hajót is föl-lehajigálva, összeforgatva izzé-porrá zúzza. A szeleknél nem kisebb csodái a levegőnek a villámok. Ezeknek is több faját ismeri Plinius. Egyik a száraz villám; ez nem gyújt, csak rombol. A másik olyan, mintha nedves volna; ez sem éget, csak fekete, kormos nyomot liágy az érintett tárgyon. A harmadik faját fényesnek hívják. Ez a legcsodálatosabb. „A hordókból kiszívja a bort, míg a födél érintetlen marad, és semmi nyomot sem hagy hátra. Az arany, az ezüst megolvad belül, mig magán a zsákon nyoma sincs az égésnek és sértetlen rajt még a viaszból való pecsét is." — A villámlást előbb lehet látni, mint a dörgést hallani, jóllehet egy időben történik a kettő. Nem is