Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1906

- 33 Rákóczi tisztában volt hivatásával, a melyre a körülmények hatása alatt immár ö maga is megérett. „Nálamnál senkit jobban meg nem illetett a dédapámtól, I. R. Györgytől Ferdinánd császárral kötött nagyszombati béke helyreállítása, mely akkor megerősítette az ország szabadságait, melyeket azonban később felforgattak. Nevezett ősömnek a francia és svéd királyokkal kötött szövetségei ez utódokra is kiterjedtek, miért is e szövetséghez fordulni csak én voltam jogosult." Nemzeti küldetésére megacélozta a töprengő Rákóczit az ungi főispán, Bercsényi Miklós gróf. „Vadászgatásaink alkalmával — irja Vallomásaiban — növekedett bizalmunk és szorosabbá és őszintébbé vált barátságunk; így történt, hogy én az én keserveimet neki, ő meg az övéit beszélte el nekem, melyekre mindketten orvosszert kerestünk. S ő nem minden csodálkozás és vigasz nélkül tapasztalta, hogy német köntös alatt is magyar és pedig igaz hazafiúi szív dobog; mert a nemzet meggondolatlanul másként vélekedett rólam." A két patrióta megegyezett, hogy segíteni fognak hazájukon, mihelyt a külföldi helyzet jónak Ígérkezik. És erre nem kellett soká várniok. 1700. november 1-én sirba szállt II Károly spanyol király, vele a Habsburgok spanyol ága is. Még a gyámoltalan király életében nyilt kérdés volt, ki fogja a fejére tenni a gazdátlanná lett spanyol koronát. A pályázóknak hosszú nehéz küzdelmébe került, míg végre XIV. Lajos, francia király unokája, V. Fülöp beülhetett a Habsburgok örökébe. Ezen 13 évig tartó ádáz harcban XIV. Lajosnak nagyon is érdekében állott, hogy míg ő Nyugaton az osztrák hadsereget foglalkoztatja, legyen Keleten is, aki őket nyugtalanítja, hogy igy Ausztriát esetleges felkeléssel gyengítsék. A francia kormány már II. Károly halála előtt is tárgyalt ez irányban Rákóczival, de eredménytelenül. Most azonban, 1700. nov. 1-én, épen II. Károly 3