Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1906

— 18 — ségének fájdalmas, keserű kenyerét. Bánata keservei azonban csak szaporodtak a zsémbes természetű „Nagyasszony" oldala mellett és így a következő év végén búcsút mond Munkácsnak, vele együtt anyósának is

r visszamegy Patakra és csak időközönként látogatja meg azután a fejedelemasszonyt, kivel közben kibékült. Patakon tartózkodik ezután állandóan kis árváival ; itt neveli kis fiába a hazafiságot, a mély vallásosságot. A vallásosságban nagy hatással volt rá nagyanyja és a szigorúan katholíkus Zrinyi család tagjainak egész sorozata. Anyai ágon volt két apáca nagynénje, anyjának nővérei, Judita Petronella, ki szentség hírében halt meg és a szánalomraméltó Aurora Veronika, kire a gonosz lelkű bécsiek atyja bűne miatt kényszerítették az orsolyita szüzek fekete fátyolát. Apai ágon is ott van Báthory Hedvig szelid lelkével, bájos tekintetével szintén apáca ruhában. Mindezek kétségkívül, ha nem is közvetlenül, de közvetve befolytak a Rákóczi gyermekek vallásos nevelésére. 1680. junius 14-én meghal Báthory Zsófia Most Zrínyi Ilona maradandóan letelepül Munkácson. 37-éves volt ekkor a búsongó özvegy, igazi matróna, java idejében, midőn rávetette csillogó szemét a nemzet bálványára, a 23-éves lutheránus Thökölyre, ki már ekkor a kurucok félelmes vezére volt. A szerelem nyilai találtak; Thököly megvolt sebezve és érezte, hogy sebeit csak Zrinyi Ilona tudja behegeszteni ; a síró özvegy könnyei felszikkadtak, letette tehát Rákóczi özvegye a fekete fátyolt és 1682. junius 15-én Kassán örökre egymáshoz kötötték sorsukat. A kis Rákóczi Ferenc ekkor már hat éves volt és emlékszik anyjának és mostohaatyjának egybekelésére, mely, mint vallomásaiban irja, „a nemzet szokása szerint fényes volt, ivás és tobzódás között folyt le." E napon tehát a kis árva fiu uj apát kapott, de mostohaapát. Bármennyire becsüljük is Thökölyt, mint nemzeti hőst; bár