Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1906

— lóságnak a szabad vallásgyakorlatot. De önmagának is szerzett valamit Rákóczi a linzi békében: hatalmas birtokot, ugy, hogy midőn a nagy fejedelem 1648 október 11-én sirba szállt, fiára telt kincstárt, óriási családi birtokokat hagyhatott. II. Rákóczi György 10 évig atyja szellemében uralkodott, később azonban megszállta a nagyravágyás szelleme. Lengyel korona után vágyott, ami aztán megásta saját és utódainak romlását A maga számára küzdeni kellett most már az erdélyi trónért, végre már élete sem volt érte elég, mert 1660-ban junius 7-ikén Nagyváradon a szerencsétlen gyalui csatában megsebezve befejezte küzdelmes életét és ugyanakkor elvesztette az erdélyi trónt utódai számára örökre. Visszavonultan élt ezután a férjét sirató fejedelemasszony családi birtokain, hova férjének halála után visszatért, fiában, Ferencben a trónnélküli „megválasztott fejedelemében és a katholikus vallásban keresve gyógyító balzsamot megsebzett szivére. Evek multak el; Rákóczi Ferenc immár nagyra nőtt; elérkezett az idő, liogy a daliás ifjú egy hozzá illő, szépséges magyar'lány oldalára álljon. De ki lesz ez a boldog menyasszony, ki a dúsgazdag Rákóczi Ferenc nemes szivének dobogását megérti , ki lesz az az irigylendő szép ara, ki Rákóczinak hűséget esküszik ? — A sors könyvében az volt megirva, hogy Rákóczi Ferenc neje a hősök unokája, Zrinyi Péter legnagyobb leánya, a bájos Ilona lesz. Meg is tartották 1666. március 1-én a fényes lakodalmat Makovica várábau, hol a boldog örömanya könnyeket hullatva szorította keblére szépséges menyét, az örömapa, Zrinyi Péter pedig széles jókedvében rapta a táncot, lófuttatást rendezett. Pedig akkor már valami nagy dolog nyomta lelkét, a mi ' később életét kiváuta : a Wesselényi-összeesküvés. A fiatal pár boldogságából a boldogság egy része hiányzott. A heves pezsgővérü Zrinyi leány, kit a sors