Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

- 10 ­iránynyal együtt az embernek erkölcsi jelleget adnak. Az állat­nak is van öröme, félelme, haragja, de az emberé más, mert az akarat befolyása alá vonható. ') Végre a sziv világához tartozik még akarati tevékenységünk ráirá­nyulása a tárgyi világra, viszonyulása a mindenséghez. A testi nevelés első sorban a gyermek testi életére irányul ; az értelmi nevelés főleg az észt fejleszti, Az erkilcsi nevelés puszta nevével kevésbbé tájékoztat. Az erkölcsi nevelés a hajlamok és érzelmek, a vágyak és szenvedélyek, a sziv világának szabályozásával, az akaratnak, általában a törekvésnek képzésével foglal­kozik. Mint a táplálkozás, a vérkeringés és más testi műveletek a testre, az ismeret pedig az észre, úgy utal az erkölcs az aka­ratra. Erkölcsön t. i. általában valamely szabad, önelhatározásunktól függő cselekedetnek siirü ismétlődését érijük ; szoros érielemben pedig ezt vagy azt az embert ilyen vagy olyan erkölcsúr.ek azért mondjuk, mert sürüen ismétlődő cselekvése szerzett, állandó akaratirányra vall. 2) Az értelmi nevelés gondolkodásra képesít, ismereteket, tudást ad; az erkölcsi fejlesztés akarati tevékenységre nevel, erény és erkölcs birtokába juttat; amaz elveket közöl, emez az elvek szerinti cselekvésre szoktál. Akaratának erejével s nem puszta meg­ismeréssel foglalja el az ember a mindenségben azt az állást, amely őt eszes természeténél fogva megilleti. Az Úristenhez való viszonyunkat nem az Isten létezésének tudása, tulajdonságainak és parancsainak ismerete állapítja meg, hanem akaratunknak az az iránya, amelynek hajtó ereje a szeretet, s melynek nyilatkozása az Isten akarata, törvénye szerinti élet. 3) Ugyanez áll embertársainkhoz, tudományhoz és művészet­hez, vagy a haza földjéhez való viszonyunkról. Erkölcseitől függ az embernek jósága vagy rosszasága; az erkölcsnek alanya pedig az akarat, mert sem testi tulajdonai, sem tudós volta miatt, hanem tisztán akaratának jósága miatt ne­vezzük őt erkölcsösnek. Az apagyilkosság, a lopás elgondolása, az érzékiség mozzanatainak elvont megismerése még nem tesz erkölcs­telenné, hanem azzá tesz a reá való törekvés, akaratomnak ráiráryu­lása. Szintúgy a haza földjéről való szép ismeretek, fajunk történelmi fejlődésének vagy jellemvonásának tudása, tájékozottság a művészi al­kotások terén, mélyreható tudomány még nem tesz erkölcsössé, hanem a zzá tesz az eszes természetnek megfelelő törekvés, akarat, szeretet és élet. A Krisztuson alapuló természetfölötti életet és ékességet is a jóa­karatú embereknek igérte az angyal. 4) ') Handb. d. Erzieh, u. Unterr. : Toischer, Theoretische Pädag. n. Alig. Didakt. 145-145. 1. 2) Cathrein, Moralphilosophie I. 118—120 1. s) Jak. 2, 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom