Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 52 — lem kialakulásában és fejlődésében, ha nem is közvetetlenül, közvetve alkalomadtán szerepet játszik jellemből folyó ténykedéseinkben. Mert téves ugyan a felfogás, a gyakorlat és az élet is ellene szól, hogy az oktatásnak szinte egyetlen célja az erkölcsi jellemnek kialakítása ; de azért igaz az, hogy ismeret, amely erkölcsileg közömbös volna, nincs, mivel minden ismeret, az élet akármely érdekére vonatkozzék, közrehat abban, hogy célszerűbben és teljesebben foglaljuk el a mindenségben azt az állást, amely eszes természetünknek megfelel. S ez mindenesetre erkölcsi vonatkozás, ha nem mondható is még erkölcsi hatásnak vagy szerepnek. Erkölcsi hatásuk az ily ismereteknek csak más ismereteknek közvetítésével lehet. Az ismeretnek, amely nélkül jellembeli következetesség nem lehetséges, normativ jellegűnek kell lennie föltétlen kötelező erővel. Normativ jellegével utmutatást ad a cselekvésre, kötelező erejével ösztökél reá : mindkettő együttvéve biztosítéka az egyforma, mindig következetes cselekvésmódnak. A név nem sokat számít: mondhatjuk ezt az ismeretet szabványnak, maximának, gyakorlati elvnek ; legjobb mégis, ha a maga nevén erkölcsi törvénynek vagy lelkiismereti szabványnak neve/.z.ik. Nem az az ismeret, amely a tárgyak igazságáról és föltétlen jóságáról tudósít, hanem amely viszonylagos jóságukat vagy rosszaságukat tünteti föl, szerepel első sorban a jellem képzésében; még pontosabb meghatározással az az ismeret, amely a tárgyak erkölcsi jóságát vagy, rosszaságát állítja elénk, s ez abban áll, hogy valamely tárgy az eszes emberi természetnek megfelel vagy meg nem felel vagy magában véve meg is felel meg nem is, azaz közömbös. S mivel mindig a törvény, illetőleg a törvény ismerete, a lelkiismeret jelzi a tárgyaknak megfelelő vagy meg nem felelő voltát, csakis a törvény ismerete, illetőleg a lelkiismeret szükséges ajellemképzéshezés a jeliemből folyó tevékenységhez közvetetlenül; egyéb ismeretek csak közvetve;- mert csakugyan ignoti nulla cupido, vagyis a tárgyról, amely ismeretlen, nem nyilatkozhatik lelkiismeretünk, megfelel-e az eszes emberi természetnek vagy se. b) S ezt a közvetve és közvetetlenül szükséges ismeretet nemcsak oktatás útján szerzi az ember. A közvetett ismeretet,