Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 41 — ségnek (3. §.) mondunk; ezzel szemben az erkölcsi jellem az akaraterejével szerzett, az egész lelkiéletenuralkodö, megingathatatlanul egyforma érzés- és cselekvésmód. Az erkölcsös jellemet minden kor megbecsülte. Aristotelesnél nem hiányzanak a vonásai és azt az utat is megjeleli, amely hozzávezet.

1) A „vir bonus", akit Quintilianus nevelésében szem előtt tart, aki az összes erények birtokában van és aki „erkölcsben" tökéletes, nem más, mint az erkölcsös jellem.

2) Szintúgy a Horatius rajzolta „iustus et tenax propositi vir", kit „nem tántorít meg pártos agyarkodók bűnunszolása, nem remegtet .. . fejedelmi harag . . . rendíthetetlen roskad össze, rá a világ, ha romokba dűl is."

3) A kereszténység nagy jellemeket nevelt, meggyőződéses férfiakat, kik elveik mellett mindvégig állhatosan megmaradtak és meggyőződésükért akárhányszor életüket áldozták. Különben a kereszténység egész szelleme, amellyel a népek közé jött, alkalmas volt jellemek nevelésére. „A kereszténység, mondja Willmann, szüntelen cselekvésre nógat és arra késztet, hogy meggyőződésünket tettben nyilvánítsuk, amelynek a jó és a törvény szolgál zsinórmértékéül. Gyökerei az ész és az akarat körébe egyaránt belenyúlnak. Megvilágítja az indítékok, az akarati tevékenységek és gyakorlati ítéletek szövevényes körét; új fogalmi meghatározások, amelyek a régiek öntudatából hiányoztak, támadnak, aminő ajóakarat, bona voluntas, továbbá a lelkiismeret, conscientia. Az akarat megjelelésére általában szavakat alakít, amelyek az ókoriak előtt ismeretlenek. A jó, a törvényszerű akarat szemben áll „a test és az ötletek akaratával", voluntas carnis et cogitationum. Minden akarati működésnek és törekvésnek a törvény nemcsak zsinórmértéke, hanem megnyugvásának is forrása, mert „békesség a jóakaratú embereknek."") Ezen szellem hatása alatt készültek Alex. Kelemen, a szentatyák, a középkori nevelők és a humanisták neveléstani munkálatai.

8) Kifejezetten Kant és Herbart tűzték a nevelés céljául az erkölcsös jellemességet. Kant szerint első dolgunk az erkölcsi nevelésben a jellem képzése. A jellem a maximák szerinti cselekvés készségében áll. Tökéletes engedelmesség, őszinteség és társas szellem tartoznak hozzá.

6) „A jellem azon erős elhatározásban áll, hogy valamit teszünk, s egyúttal az elhatározás végrehajtásában. Vir propositi tenax, mondja Horatius s az ilyen igazi jellem. Ami az erkölcs ellen van, nem lehet az elhatározás tárgya. Gonosz emberben a jellem igen gonosz, s itt már makacssággal ') Polit, VII. 14. és 15. fejezetben. -) Inst. Orat. Prooem s) Carm. III. 3. *) Geschichte des Idealismus. II. B. 62-63. «) Bibliothek f. kath. Pädagogik. I., II., III., VII., VIII., IX., X. 6) Kant, Pädagogik. Ed. Willmann 96-100.