Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 34 — j é k ; ellenben, aki nem lelkiismerete szerint cselekszik, vagy önállótlan, pórázon járó anyámasszony ember, vagy erkölcstelen gonosz jellem. Az erkölcsi nevelés segítse „a növendék akaratbeli erősödését, hogy ÖDmagán uralkodjék. Korlátozásra szorulnak különösen érzéki vágyai s a belőlök eredő indulatok. Azonfelül mint természetes szervezeti tulajdonságok majd a testi tunyaság, majd a túlságos elevenség fogják kihívni serkentő vagy fékező közbelépését-'. Szükséges továbbá, hogy „a növendéket elhatározásaiban mennél függetlenebbé tegye a körülmények eshetőségeitől, fölszabadítsa a tárgyak és személyek csábjaitól." Ebbeli tevékenysége azonban hiábavaló és kárbaveszett, ha csak lelkiismeretbeli fegyelmezettségre nem szoktatja, elvszerű magamegbirálásra nem képesíti a növendéket.

1) Az erkölcsi nevelés lényege szerint védő és támadó hadviselés minden gonosszal szemben és minden jóért. „Aki növendékét meg akarja jól nevelni, ne ámítsa magát, hogy a nevelés célját elérte míg csak növendékét e szent hadviselés titkaiba be nem avatta, míg csak e szent harcba bele nem gyakorolta s míg az újoncot vitéz, ügyes és győztes harcossá nem tette ; mert minden földicsért önállóság e harcban való gyakorlottság nélkül üres álom."

2) Hozzátehetjük, hogy e harcra lelkiismerete révén képesül a gyermek. Már korábban is rá kell kapatnunk, azon időtől kezdve pedig, mikor a jót és rosszat megtudja egymástól különböztetni, vezérelvvé kell tennünk, hogy mindig lelkiismerete szerint cselekedjék. Nemcsak a sokoldalú szeretetben, a hivatás szeretetében és a kötelességérzetben, hanem a sokoldalú ismeretben való gyarapodásnak is legnagyobb tényezője a lelkiismeret. A nevelés feladatának két eleme pedig : a történelmi és erkölcsi érzék, vagyis az ismeret mint élő birtok és az erkölcs mint folytonos tökéletesedés, továbbá a r e n d és összhang erkölcsben es tudásban a lelkiismeret közreműködése nélkül egyáltalán nem létesül. A történelmi érzék hagyományon alapszik és haladásban nyilatkozik ; a lelkiismeret működése pedig éppen abban áll, hogy megítéli életünkben a hagyományt, a multat, a véghezvitt cselekedetet, a szerzett készséget, a rosszat írtja belőle, a jót pedig alapul veti a haladásra, a haladásnak irányt mutat, haladásra késztet, sőt kötelez. Szabályszerűségével, amely egyetemes érvényű elveken, változhatatlan törvényszerűségen alapszik és az erkölcsiség legfőbb elvében és az ember végső céljában határozódik, rendet és összhangot teremt a sokoldalú szeretetben, hogy olyant ne szeressünk, ami szeretre nem való, hogy a ') Kármán. Az erkölcsi nevelés feladatai. 2) Sailei i. m. 169—170 L