Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904
— 22 — akadályozta a testi gyarapodást és értelmi fejlődést. Ez értelemben mondja Platon, hogy annak, aki érzéki gyönyörnek és a harag szenvedélyének engedi át lelkét, csak halandó gondolatai vannak. 1) A keresztény pedagógiának az ősrégi tanítása, »Az Ur félelme a bölcseség kezdete«, 2) »az erkölcsök belátáshoz segítenek«, (Szent Ágoston) »a gyönge elme, mint a beteg, orvosra szorul, vezetőre, aki csillapítsa szenvedélyeit, s csak azután tanítóra, aki a tiszta megismeréshez vezesse«. 3) Az erkölcsi nevelés elméletének tehát ezt a feladatot sem szabad szem elöl tévesztenie. 2. A sokoldalú szeretet az erkölcsi nevelésnek tartalmi feladata. Ugyanis erkölcsös az az ember, aki elfoglalja azt az állást, amely öt eszes természeténél fogva megilleti. Ez az állásfoglalás bizonyos egyesüléssel jár; az egyesülés pedig szeretettel történik. Konkrété kifejezve: erkölcsös az az ember, aki szereti a haza földjét és érzékkel bir a szent mondás iránt : »Hajtsátok a földet birodalmatok alá« ; 4) aki szereti véreit és polgártársait és minden emberben felebarátját tiszteli ; aki szereti a tudományt és művészetet, általában az igazat és szépet ; aki mindenekfölött szereti Istenét. A javaknak ez a szeretete épúgy gazdagítja az ember lelkét, mint a tárgyaknak megismerése : ez képzetté, tudóssá, a szeretet jóvá, tökéletessé teszi az embert, az értelmi nevelés ismereteket nyújt, az erkölcsi érzelmekben gazdagít és erényessé t e s z. 5) De a közösség erkölcsi tökéinek, a haza fényrederültének is a szeretet az oka. Az a sokféle ügyesség, készség, erény, mely a népek közművelődése folyamán hatalmas alkotásokban nyilatkozott, mind a szeretet szavában foglalható össze. A közműveltség kincses házában felhalmozott értékes alkotások mindegyikén a szeretet lelke ömlik el. A közművelődésben a népek élete nyilatkozik, s ez életnek alapja és talpköve a tiszta erkölcs, s a tiszta erkölcs : a szeretet. Minden parancsnak, minden törvénynek, legyen az gazdasági vagy társas életünknek szabályozója, ideális vagy vallási életünknek zsinórmértéke, min') Timaeus, p. 90. í) Zsolt. 110., 10. V. ö. Jób 28., 28. Rom. 1., 18. 3) Alex. Kelemen, Paidag. 1. 1. V. ö. Hettinger, Apologie, I. B. 29-32. 1. ») Gen. 1., 28. 5) Krieg, Lehrb. d. Pädag. 292-324. Stöckl, Pädagogik 236-256. 1.