Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901

— Bill. László apátnak is, több, részint egyszerűen elrabolt, részint elzálogosított birtokot visszaszerezni. A kolostori életre annyi vészt magában rejtő XIV. század István apátságával ér véget. Csaknem két évtizedig tartó uralkodása alatt Pannonhalmát újra régi fényében látjuk tündökölni. A szerzetesi fegyelem ismét bevonul a kolostor falai közé, melyet az évenkint megtartott káptalani gyűlések lelohadni nem engednek. Az apáti méltóság tekintélye is gyarapszik, midőn Mária királynő a pannonhalmi apátot a többiek között elsőnek, a magyar sz. Benedek-rend elnökének nevezi ki. A kolostori fegyelem, a szerzetes élet virágzása Zsigmond király figyelmét is magára vonja, ki a jövőre vonatkozólag rendeletet ad ki, hogy ezután világi papok vagy más rendből való szerzetesek bencés apátokká ne lehessenek, mert ez soha sem volt a kolostori élet hasznára. Az a fény azonban, mely sz. Márton hegyét István uralkodása alatt övezte, halálával eloszlott, s helyette százados sötétség borult Pannonhalmára. A XV. század folyamán a kolostor élén úgyszólván egy apátot sem látunk ; helyettük kormányzók és helytartók vezetik a rend ügyeit. A szerzetesek létszáma tetemesen megcsökken, s ezek is inkább csak névleg, mint tényleg szerzetesek. A kormányzók és helytartók nem is a kolostori fegyelem őrei, hanem az apátság javainak tékozlói, kik a szent királyok valamint egyesek jámbor adományait rendeltetésök ellenére önző céljaikra használják. A százados fejetlenség után végre a XVI. század elején Pannonhalma ismét apátot nyert Tolnay Máté személyében. E minden tekintetben kiváló férfiú bölcsesége és erős akarata újra visszaadta a kolostort eredeti rendeltetésének. Azzal a szilárd elhatározással vette át a rend kormányzatát, hogy nemcsak a pannonhalmi, hanem az összes bencés kolostorokban felvirágoztatja a szerzetes életet, mely az előző században szinte ijesztően mélyre sülyedt. Nagy terve megvalósítására első sorban engedélyt eszközölt ki a szentszéktől, hogy szerzeteseinek létszámát más szerzetes rendekből átlépő tagokkal szaporíthassa. Hisz annyira leolvadt számuk az előző időkben, hogy megválasztatásakor csak tizen voltak Pannonhalmán. Azután a fönhatósága alá tartozó apátokat büntetés terhe alatt kötelezte, hogy a harmadévenkint megtartatni szokott káptalani gyűléseken megjelenjenek. Máté törekvéseit a a római szent szék nemcsak helyeselte, hanem egyersmind uta-