Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901

— 37 — tatására is nagyohb áldozatokat hozott, A főapátság területén 11 falu számára épített új templomot, az elődjétől épített Boldogasszony kápolnáját pedig pazarfényű oltárokkal ékesítette, melynek sírboltjában rendtársai között várja a boldog feltámadásban munkás életének örök jutalmát. Sajgó Benedek halála után a rendtagok bizalma perjelökre, Somogyi Dánielre irányult, ki a rendi javaknak hosszabb időn át valő kormányzásával rendjének hasznot, irodalmi működésével pedig dicsőséget szerzett. Mária Terézia örömmel adta e választáshoz megerősítését s két év múlva Dánielt és utódait az ország mágnásai közé emelte s ezzel a magyar sz. Benedek-rendet tüntette ki az egyháznak s hazának tett nyolcszázados szolgálataiért. Ez időtől fogva a pannonhalmi főapátok, kik mindjárt a püspökök után birnak ülési és szavazati joggal a főrendi házban, állandóan tevékeny részt vettek az ország kormányzásában. Dániel azzal kezdette működését, hogy a Pannonhalmához tartozó apátságok élére érdemes férfiakat állított, az apátsági falvakban pedig — a hol eddig nem volt — lelkészi állásokat szervezett. S bár a pannonhalmi főiskola ez időben Kuti Dénesnek, hazánk legnevesebb hittudósának a vezetése alatt igen magas színvonalon állott, a főapát a rend tehetségesebb növendékeit ezidött is külföldi egyetemekre küldötte. — A vallásos lelkületű Mária Terézia királynő, ki uralkodása egész idején folyton éber figyelemmel kisérte a magyar sz. Benedek-rend működését, s múltjától az elismerést soha meg nem vonta, minden alkalmat felhasznált, hogy Pannonhalmára ujabb fényt deríthessen. így 1771-ben ritka szerencsében részesítette sz. Márton hegyét. Első sz. királyunknak, sz. Istvánnak jobbját ugyanis Raguzából haza hozatván, Bajzáth Józsefnek, a kir. kancellária tanácsosának meghagyta, hogy a sz. ereklyét a pannonhalmi egyházban három napra köztiszteletre tegye ki. Ritkán volt a sz. hegyen akkora ünnep, mint e napokban. A szerzetesek és hivők valósággal versengve ájtatoskodtak a sz. Jobb előtt, mely az új hazára fényt és üdvöt hozott, s mely minden időben áldólag lebeg a magyar nemzet fölött. Nemsokára meg maga a királyné látogatott el sz. Márton hegyére, s hogy örök időkre emlékezete ssé tegye e látogatását, a magyarnak féltékenyen őrzött kincsét, sz István házi palástját, bízta a szerzetesekre megőrzés végett, melyet a magyar sz. Benedek-rend az ezredéves kiállításon büszkén mutatott be a nemzetnek azzal a püspöki ornatussal együtt, melyet a jóságos királynő keze hímzett s ajándékozott sz. Márton egyházának. A Jézus-tár-