Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901
- 48 -kára serkentették az egyedül rendjeért élő főapátot. A 48-as szabadságharc, majd az ezt követő elnyomatásnak gyászos korszaka miként egész hazánkban, úgy a sz. Benedek-rendben is nagy változásokat idézett elő. Mihály bölcsessége azonban a legzavarosabb körülményekből is mindig megtalálta a szerencsésen kivezető utat. Azokat az anyagi károkat, melyeket a jobbágyság terheinek enyhitése, majd a jobbágyok teljes felszabadítása, valamint a hadjárat természetszerűleg okozott a rendnek, a főapátsági birtokok óvatos és ügyes kezelésével igyekezett pótolni. Bármily mélyen sújtotta is a körülmény, hogy a növendékek jó részének a hadjárat alatt fegyveres szolgálatot kellett teljesíteni, s hogy Rónay Jácint dr., a rend egy kiváló tehetségű tagja, hazafias érzelmeinek nyilvánítása miatt külföldre kényszerült menekülni, Czuczor Gergelynek pedig Budán és Kufsteinban kétévig rabbilincset kellett hordania, erős lelkét sem ez, sem az a körülmény nem tudta megtörni, hogy azon hatalmas jó barátai, kik a szerencse napjaiban, kormányzása elején, a szeretet ezer jelével halmozták el, a változott idők viszontagságában egymásután elhagyták. Egyedül állva, pusztán rendtársai bizalmától s szeretetétől környezve is biztosan haladt kitűzött célja felé. Hogy a föladatot, melyet a rend a visszaállítással magára vállalt, minél sikeresebben megoldhassa, a növendékek tanítási rendszerén a kor kívánalmainak megfelelő változtatásokat eszközölt. Győrött — hol a kormány a székháznak jő részét korháznak foglalta le — valamint Bakonybélben is beszüntette a bölcseleti tanfolyamokat, s az egész növendék-papságot Pannonhalmán összpontosítva egységes nevelésben és tanításban részesítette. E mellett azonban a rend jól felfogott érdekében nem zárkózott el az elől sem, hogy egyesek a bécsi egyetemen végezzék tanulmányaikat, bár csak kevesen akadtak, kik ugyanott egyszersmind oklevelet is szereztek volna, mert nem akartak a Magyarországot teljesen elnémetesíteni szándékozó Thun-rendszer szolgáivá szegődni. A rend gimnáziumainak szine is megváltozott az önkény-uralom idejében. A hat osztályú gimnáziumok ugyanis teljesen megszűntek s helyettök négy- és nyolcosztályuakat szerveztek. Hogy tehát a rend összes intézeteinek kibővítésével kárt ne valljon, Mihály főapát úgy egyezkedett meg a bécsi közoktatásügyi minisztériummal, hogy Pápán, Kőszegen és Komáromban csak kis gimnáziumokat tart fönn, a pozsonyit — hol legkevésbbé lehetett a kormány németesítö terveit meghiúsítani — teljesen kiengedi kezéből s helyette Sopronban és Győrött nyolcosztályút állít föl, a nagyszombatit az esztergomi