Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901

- 40 -a királyi trón zsámolyánál kérelmezze. Lipót meg is ígérte neki, hogy jogos óhaja egy-két hónap alatt teljesülni fog. Ugyanekkor a feloszlatott rend egyik nagytehetségű tagja, Nóvák Krizosztom, volt bakonybéli apát, 1786 után pedig pécskerületi főigazgató, az országgyűlés elé, melynek maga is tekintélyes szónoka volt, egy föliratot terjesztett, melyben az országgyűléstől várja a sz. Benedek-renden elkövetett sérelem orvoslását. Fölemlíti e fölirat, hogy a sz. Benedek-rendnek Magyarország területén több mint hetven apátsága volt, melyek közül a maga számára a legutóbbi időkben már csak négyet: a pannonhalmit, tihanyit, bakonybélit és dömölkit tudta megmenteni, a többinek jövedelme mind közcélra fordíttatott. Fölpanaszolja, hogy II, József rendelete, mely e négy apátságot is eltörölte, a benedekrendieket, mint a haza gyermekeit, ősi örökségüktől, mint a haza polgárait, polgárjoguktól fosztotta meg, melyet pedig »a haza első atyáitól s az ország alapítóitól« nyertek. De elismeri, hogy József császár uralkodása alatt nem egyedül a szent Benedekrend szenvedett sérelmet. Vihar volt az a tiz év, mely a nemzet fölött legutóbb elvonult s egyaránt sötétséget borított mindenre. Ez az országgyűlés pedig a felhők közül kibontakozó nap, mely a sérelmek orvoslásával hivatva van új fényt árasztani. Am ha a Karok és Rendek minden sérelmet orvosolnak, pusztán csak a sz. Benedek-renden esett sérelmet feledik, akkor a benedekrendieket azon szerencsétlenül járt ember sorsára juttatják, kinek házát a viharban villám sújtotta, s ki a felhők elvonultával — holott minden újra örül az ég derűjének — örülni nem tud, mert csak háza füstölgő üszkeit látja. Kéri tehát az országgyűlést, hogy a rend visszaállításának ügyét maga is szorgalmazza a királynál, ki ezt különben is már megígérte. Azonban sem II. Lipót Ígérete nem vált be, sem VII. Pius, ki időközben szintén megígérte közbenjárását, nem tehetett semmit, sem az 1790/91-iki országgyűlésen nem kerülhetett napi rendre a sz. Benedek-rend ügye. Azon eszmék ugyanis, melyeknek II. József császár hazánkban előharcosa volt, Franciaországban épen ebben az időben a legnagyobb forrongást idézték elő. Megingatták, majd összezúzták a királyi trónt, s romjain köztársasági kormányformát létesítettek. S miután már otthon elvégezte véres munkáját a francia nép, európai útra indult, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméinek más országokban is híveket toborozzon. Hazánkba is átcsaptak a forradalom hullámai, s hogy rombolásuk meggátol-