Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901
- 24 -állítani. Endre király látva a veszteséget, melyet a kolostor e zavaros időben szenvedett, ujabb földadományokban részesítette sz. Márton hegyét, s úgy ő, mint Béla, Salamon és Géza királyok sz. Benedek folytonosan munkás fiaitól jóindulatukat soha meg nem vonták. Endre még egygyel szaporította is a bencés apátságokat Midőn ugyanis III. Henrik német császár ismételt kudarcok után is újra hazánk ellen tört, s Pozsonyvárát vette ostrom alá, Endre csakis az ügyes búvárnak, Zotmundnak, cselével arathatott győzelmet. S ezért hálából az Isten iránt a Balaton mellett a tihanyi kolostort alapította, mely alatt most örök álmát aluszsza. Néhány évtized alatt Pannonhegye kiheverte a Vatha lázadása okozta bajokat s László uralkodása alatt már az első sz. király idejebeli fényes napokat látott. A szerzetesek száma megszaporodott s áldásos munkájuk a keresztény hitéletet nagy mérvben főllendítette. S a kolostort, melynek falai oly sokszor maguk közt üdvözölhették az első szent királyt, sz. László is többször megtisztelte látogatásával. Apátját, Gualát, majd annak utódját, Pétert, szeretetének számos jelével halmozta el. A sz. Márton templomának adott szebbnél-szebb egyházi ruhák, az istentiszteletnél szükséges arany és ezüst szerelvények pedig valósággal fejedelmi ajándék voltak. Ezzel azonban a sz. király fejedelmi bőkezűsége nem ért véget. A kolostor északi részén valóságos királyi palotát emelt, melyben az apát jelenlétében nem egy izben tanácskozott országa főbb embereivel. Tetszett neki a buzgalom is, melylyel a szerzetesek a tudományokat művelték, s azért 72 kötet könyvvel, a mi abban az időben igen nagy értéket képviselt, gyarapította könyvtárukat. Jótékonyságát a sümegi apátság alapításával fejezte be. Utódja, Könyves Kálmán, szintén érdeklődéssel viseltetett a sz. hegy iránt. Habár az elődöktől nyert egyes javaktól meg is fosztotta a kolostort, hogy ezzel a királyi jövedelmet gyarapítsa, az okozott kárt rövid időn igyekezett mrs uton jóvá tenni. Nagyra becsülte a szerzetesek tudását s a pannonhegyi foiskola iránt — mely uralkodása alatt igen magas színvonalon állott, — folytonosan érdeklődött. — Kálmán király idejében vonult keresztül az első keresztes had hazánkon. Az az eszme ugyanis, hogy az Üdvözítő életétől megszentelt, vérétől megáztatott földet ki kellene ragadni a durva mohamedán kézből, s rajta keresztény királyságot alapítani, ebben az időben egyesítette táborba egész Nyugatot. Az első hadjáratnak fővezére Huillon Gottfried lotharingiai herceg volt. Az előhadak elöl, mert rabolva és pusztítva vonultak