Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901

— 18 — line igy nyerte meg István — Hartvik elbeszélése szerint -— II. Szilveszter pápától az apostoli királyi czímet és vele együtt a szent koronát, melylyel magát az 1000. év szept. 8 án »a főpapok, papok, az urak és a nép üdvkiáltása között« a születése helyén, Esztergomban épült egyházban fölékesítette. S a fölkent király csakugyan »igazgatta is népeit egyházi és világi jog szerint«. A pannonhalmi, bakonybéli, pécsváradi, zobori és szalavári apátságokon kivül az ö nevéhez fűződik azon tiz püspökségnek megalapítása is, melyek napjainkig alapját teszik a magyar egyház területi felosztásának. Bölcs, az Üdvözítő szellemében hozott törvényei népének nemcsak földi, de örök boldogságát is célozzák. Az államhatalom újjáalakítása pedig azt bizonyítja, hogy első szent királyunk kiváló államférfiúi tehetséggel is föl volt ruházva. A kormányzás okozta gondok, a fejét majd itt, majd ott még mindig fölütő pogányság nem birta elzsibbasztani munkaerejét. Istenbe vetett reménye nem tántorult meg soha. Habár néha aggodalommal tölt is el a jövő iránt, hogy gyermekei elhalván, esetleg örökös nélkül marad, s a felszínre vergődő pogányság még mindig elsöpörheti az újszülött kereszténységet, áhítatos imája s valami biztató sejtelem ez aggodalmait is eloszlatta. S e sejtelme bizonyára az Isten szava volt. Királyságának hetedik évében ugyanis Székesfehárvárott fiúgyermeke született, kit Gizella királyné óhajára az ő anyai nagybátyának szent Henriknek nevére kereszteltek, a mely nevet a magyar Imrére változtatta. A kis herceg nevelését kezdetben a szülök vállalták magukra, s el sem képzelhetjük, mily nagy volt örömük, midőn gyermeköket napról-napra nemcsak korban, de Isten-félelemben is növekedni látták. Az isteni kegyelem valóban csodálatos módon működött Imre lelkében. Az imádságnak, az önmegtagadásnak s a szegények iránt való könyörületességnek példáját látta mindennap szüleitől, s ez az ö ártatlan szivét érintetlenül nem hagyhatta. Már zsönge korában ékességei voltak mindazon erények, melyek neki később az »égből eredt virág« nevet szerezték. S habár István atyai gondja folyton őrködött a kis hercegen, ifjúkori nevelésére országos gondjai miatt nem vállalkozhatott. Nevelöt keresett tehát számára, ki életszentségével és tudásával egyaránt világító fáklyául szolgáljon az ifjú hercegnek. 1015-ben egy kereskedő hajó indult Velencéből s a zárai partok felé igyekezett. De alig ért be a tenger közepére, iszonyatos bóra keletkezett, mely megtépte vitorláit, s a megrémült hajósokat