Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 10 — mesterség és művészet, nyelv és irodalom, a vallás terén tényleg megindultak és továbbfolynak az elméleti fejtegetések. A paeda­gogiának is joga van hozzá, sőt a kötelesség szorítja rá, a melynek meg is felelt. Csak egy pár jobbhangzásu nevet említek történeti egymásutánban : Platon, Quintilianus, Alexandriai Kelemen, Hra­banus Maurus, Hug i a s. Victore, Vives Lajos, Comenius, Herbart, Willman nevét. Minden elmélet, a mely gyakorlaton épül, útjelző a haladó ember ösvényén. Másik része e törvénynek az, hogy a gyakorlat az elmélethez szabódjék. így van e.z mindenütt, az ember szűk világában és a közművelődés tág mezején egyaránt. Elmém elvet azért alkot, hogy szerinte cselekedjem. S e törvényt magával viszi az ember, akár a gazdaság vagy társas élet, akár a tudományok vagy a művészetek terén vállalkozik munkára. A paedagogiában is így van. E téren találkozhatni ugyan még legkevésbbé az elmélet méltánylásával, de azért hova­tovább itt is úrrá lesz az elméletszerü gyakorlat az ösztönszerű gyakorlaton. Maradiság tapad ahhoz, a ki ellensége az elméletnek. b) Az elmélet kifejlődését agyakorlat alap­ján főleg három körülmény segíti elő és teszi szükségessé. A paedagogiai gyakorlathoz, mint általaban minden gyakorlathoz, a történeti jelleg tapad, a mely két tényezőből áll : hagyományban gyökeredzik és haladással fejlődik. Innen értjük, hogy a paeda­gogiai elmélet szüksége főleg ott jelentkezik, a hol megbomlik a két tényező arányos kölcsönhatása, ahol némileg megszakad a hagyományos gyakorlat, 1) a hol a felvilágosodás eme­lőrudja támad Példa e jelenségre akárhány van az emberi fejlődés történetében. A görög nép fejlődésében a sophisták szakítják meg a hagyományt; Sokrates, Platon, Aristoteles ped'g megalkotják a paedagogia elméletét. A kereszténység uj és alapvető tényezőt hozott az emberi művelődés körébe. E tényező sarkalta Alexan­driai Kelement arra a vállalkozásra, hogy megindítsa a keresztény paedagogia elméleti fejtegetését. Nagy szakadás történt a hagyo­mányos gyakorlatban a középkor végén is; azért ez időben erősen buzdulnak paedagogiai elmélkedésre az elmék. Sőt mondhatni: annyi száz eltérő és ellentmondó elmélet az újkorban csak azért támadt, mert igen erősen megszakadt a hagyományos gya­korlat. Csak a XIX. sz. vette komolyan a középkor és újkor közti mély szakadásnak áthidalásat; a munka azonban a XX. sz.-ba is át fog nyúlni. Történeti, nemzeti, keresztény ') Kármán M., egyetemi előadásai saját jegyzésem szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom