Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 55 — nak mérővesszeje: jobb lesz-e a tanuló általa, használ-e valamit az erény, az erkölcsi jellem megszerzésére, vagy se? Az ilyen egyoldalúságok mindig egyoldalú eredményeket szülnek. Comeniusnál és Herbartnál, bár két ellentétes szélsőségből indulnak ki, az egyoldalú eredmény mégis ugyanaz : az erkölcsi nevelés mindkettőnél meddő marad. Comenius már alapelvéből folyólag nem igen keresi és nem is alkalmazza az erkölcsi nevelés sajátos fejlesztő tényezőit; Herbart pedig a tanítást annyira az erkölcs tényezőjének tartja, hogy egyéb eszközeiről úgyszólván egészen megfeledkezik. Kemény a vád, de viliággá kell kiáltanunk : Herbart paedagogiája, a mely iskoláinkban jórészt uralkodik, egyik föoka annak, hogy erkölcsi nevelés bennök úgyszólván egyáltalán nincs. Ily egyoldalú felfogásokkal szemben valljuk, hogy az említett részek mindegyike a paedagogiai gyakorlatnak, a történeti és bölcseleti elmélkedésnek tanúsága szerint egyrészt bizonyos önállóságot, másrészt kisebb nagyobb függést mutat. Kétségtelen, hogy a tanítás fontos eszköze a nevelésnek, mert az erkölcsi élet tudatos élet, vagyis az ismeretek előfeltételét teszik; az is igaz, hogy az erkölcsi nevelés hathatós tényező a tanításban, mert az erkölcs az ismeretek szerzésének igazi hajtó ereje : de azért sem a tanításnak nem pusztán az a feladata, hogy eszközül szolgáljon a nevelésre, sem a nevelésnek nem egyedüli czélja, hogy eszköze legyen a tanításnak. Sokoldalú ismeret közlése általában a tanítás sajátos feladata, a nevelésé pedig sokoldalú szeretet, s e sajátos föladatok szerint különül el vizsgálati körük. Ugyanez áll a testi nevelésről is. A testi nevelésnek sajátos feladata van: alanyi tekintetben a testnek joga van hozzá, hogy a közműveltség díszébe öltözzék és a műveltség fényében díszelegjen; tárgyi tekintetben van a közműveltségnek oly tere, a hol a test elsőrangú tényező vagy legalább souverain a lelki erő mellett. A fejlesztő tényezők sorában is vannak, a melyek kiválóan a testi nevelésre hatékonyak, és a történileg fejlődő emberben meg vannak a testi nevelésnek előfeltételei. Mésrészt a testi nevelés függősége is mutatkozik a feladatban, a fejlesztő tényezőkben és a rátermettségben. A külvilág az érzékek utján lesz lelkünk tartalmává és lelkünk tartalmának kihelyezésében az izmoknak és inaknak fontos szerepük van. Ehhez iárul az eszes és akarati műveleteknek szüntelen belejátszása érzéki életünk körébe, a mi által ez az állati test életétől elkülönül. Neveléstudományunkban tehát külön szólunk a testi, értelmi és erkölcsi nevelésről és ezzel e részek viszonyilagos önállóságá-