Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

- 52 — igen nyújt az anyag puszta összeállításánál. A mivel többet ad, az sem ér fel a természeti valóság körében használatos inductio eredményeinek biztosságával; mert a nevelés történeti cselekvés és nem természeti folyamat, és így be kell érnie az erkölcsi biztosság fokával. Ugyanígy áll a jelen gyakorlat inductiv vizsgálatának ügye. A tapasztalaté körben mindiga speculatio kiegészítésére szorul. Willman mondja, hogy a paedagogia eddig bizonyos merevséget mutatott a történeti felfogással szemben, a mely jelenségnek az az oka, hogy a paedagogusokat többnyire reformatori törekvés vezérelte, mely a multak hagyományát nem igen méltatta.') Azért hangsúlyozza a paedagogiának rokonságát a culturai tudományokkal, a melyekben a történeti szempont oly természetes jelleg, mint a természettudományokban az alaki szempont, a mathematikai tudományoknak ez a rationalis kiinduló pontja. A culturai tudományok az emberi alkotásoknak tárgyi részét ölelik föl, a történet a megfelelő alaköltés folyamatát mutatja

2) Ebben rejlik a nyitja a történeti felfogás szükséges szerepének, mihez bizvást hozzáadhatjuk azon okokat, a melyek Willmannt késztetik a paedagogia és a történettudományok összekapcsolására. Legközelebb t. i. a paedagogia a történeti elmélkedés utján önmagának fejlődéséről nyer felvilágosítást. Igazolja továbbá e kapcsolatot az a körülmény, hogy a nevelés- és oktatásügy összefügg a socialis élet-inegujulás folyamatával, a mely minden történeti életnek feltétele. Az ifjúság erkölcsi és értelmi hasonulására irányuló tevékenység a történettel dolgozik a történeten, mozgató tényezője a jövendő időnek és siirítóje az elmúltnak. A történeti kutatás eredményeit azonban nem akarnók o'y alakban beleilleszteni a paedagogia rendszerébe, mint Willmann telte nagy didaktikai művének első kötetében. Az u. n. Geschichtliche Typen des Bildungswesens a didaktika rendszerének első szakaszát teszik, s e mellett Willmann szerint a didaktika története még külön vállalkozásnak tárgyát teszi.

3) Nézetem szerint a paedagogia történeti jellegének eleget teszünk, ha a paedagogia történetét fontosságához képest méltatjuk, különben pedig a történeti szempontot A paedagogia réndszerének megalkotásában csupán közreható tényezőnek tartjuk, a mely a speculatioval együtt építi fel az elméletet.

1) A gyakorlaton, még pedig e jelen gyakorlaton épül a paedagogia tudománya. Ámde a jelen gyakorlat szövedék, a melynek hosszúsági szálai a messze múltba nyúlnak vissza. Az elméleliró paedagogusnak a paedagogia történetének tanulmányozásával utána kell járnia ama szálak menetének, hogy fejlődéséből értse meg a jelen állapotot. így a jelen állapot egyes mozzanatainak törvényes vagy törvénytelen származását ismeri fel. — Történeti és inductiv vizsgálatunkban természetesen csak ') Willmann, i. m. I. 54. 1. 2) V. ö. az I. fej. a tudományok felosztását. 3) i. m. I. 07. 4) Willmann, i. m. I. 65. 1.