Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1898
- 8 — Imrét nyolc éves korában édes atyja Szent Gellért, Szent Benedek-rendi áldozópap gondos felügyeletére és nevelésére bizta. Ettől sajátitá el Imre nyolc év alatt azon ismereteket, melyekbe azon korban a nemes inakat be szokták avatni; úgymint a vallástanon kivül a latin nyelvtant a római írók olvasásával, a bölcselettant, szónoklatot, zenét ; a számtant, mértant és csillagászatot. Az atyától folytonosan ébren tartott gondos nevelés meg is termette szép gyümölcseit. Imre a vallás-erkölcsben és a többi tudományszakokban bámulatos előmenetelt tesz. Isten, a minden ismeretek Ura és a világosság atyja, megnyitja Imre értelmét. Csakhamar megérti, hogy a tudományok kincsei között fölötte kimagaslanak azok, melyek az ember elméjét az égbe vonják fel, a mennyei javakhoz, melyekhez viszonyítva a földi javak eltörpülnek épen ugy, mint a földi dicsö'ség is elhalványul a menyei dicsőséghez képest. Imre tiszta szive már előre élvezi az Isten boldogító látásának örömét. Az imádság szellemétől megdicsőítve ő a szűzi tisztaság kedvelője, mely erénynek ellenségeit, a test, világ és a gonoszlélek kísértéseit ő az imádság, böjt, alamizsna alázatosság, engedelmesség és az önsanyargatás fegyvereivel iparkodik leküzdeni. Szent Gellért az ő növendékében a jövendő királyt is neveli, szem előtt tartva a Példa beszédek ezen mondását: „A királyok az Isten által kormányoznak és a törvényhozók általa hoznak ítéletet." Azért Imrének mélyen szivébe véste ezen intelmet : „Tulajdonképen senki sem mondható királynak, csak, aki maga is Isten szolgája, a ki az erények s nem a bűnök, — az örök élet és nem a pokol, — Isten dicsősége és nem a világ hiúsága után törekszik." Szent Imre kedves életrajzából csak néhány vonást akarok kiemelni. Imre minden erényben napról napra növekedett. Kevés alvással beérve, midőn már mindenki álomnak adta át magát és előtte mint királyi sarjadékhoz illik, két gyertya égett, Imre minden éjjél Istennek zsoltárokat énekelve virrasztott és mindegyik zsoltár végeztével Istentől töredelmes szívvel bocsánatot esdekelt. A jámbor gyermek azt hitte, hogy Istenen kivül nics tanuja e szent