Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1894
- Í5 A terv azonban rendkívül sok akadékra talált ; Kollonich kamarai elnök már kétszer fordult meg Kőszegen s mit sem végzett. Az őszre Széchenyi s Kolonich megint eljönnek a városba ; az utóbbi a nála udvarló városnak „mint eö Fölsige és az Nemes kamara képe" kijelenti, hogy ,,a Jesuiták Collegiumjának és mansiojának ezen Városunkban megh-kellessék lennyi a Plébániával együtt ; de magánossan lévén a Plebania, a város azért tamquam Prudentes et Circumspecti, jol gondolkodgyék ezen dologh felől, és a legh job, a tévő légyen ; mivel most, mind eö Fölsige, mind az nemes kamara, mind Kalocsay Érsek Uram eö Nga itt vagyon. Az resolutio pedig ne protrahaltassék, mivel eö Ngának sok dolgai volnának, kihezképest nem mulathatna." 1) Meg is kötik e napon a szerződést Széchenyi-Kollonich, Benök-Hodikius ; a város átadja a jezsuiták számára az eddig plébániai egyháznak használt sz. Jakab templomát, a tőle északra álló plébániai házat s a kettő közt elterülő kis tért ; átadja egyszersmind a plébániai házhoz támaszkodó három kis házat, a Frankovich, Csirip és Zombori házakat, melyekért a két főpap 1500 rajnai forintot fizet ; az épülő collegium ment lesz minden városi tehertől, csak úgy, a hogy a szerzetesházak Magyarországon egyátalán lenni szoktak ; nem szabad a jezsuitáknak bort mérni, szabad azonban behozni a collegium számára szükséges bort s élelmi szereket ; megengedi a város a fűtésre szükséges faizást a birónak s a tanácsnak előleges tudtával; a városnak a királyi ügyész elengedi azon 32 ezer forintot, melyben a várost 1673-ban elmarasztalták ; átadja az ügyész a Radai- és Fekete-házat a városnak, a város pedig a Fekete-házat átadja plébániai háznak ; ezen Fekete-házhoz tartoznak majd a plébániai jövedelmek s járandóságok ; plébániai templom lesz a sz. Jakab templomától délre álló magyar templom, hozzátartozik majd a két templom közti temető ; az övé lesz sz. Jakab templomának minden felszerelésejószága s jövedelme, jámbor hagyománya ; a városnak a plébánia betöltésére vonatkozó régi jogai épségben maradnak. i) V. J. 1675. okt. 22. —