Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1893

29 tes liberales," a hét szabad művészet volt a tanulás és a tanítás tárgya és anyaga, melyeket az ifjú előbb a grammaticusnál, azután a rhetornál sajátított el. I grammaticus iskolája. 1. A grammatica. Quintilianus azon kérdésre, hogy a gyermek, a latin vagy a görög grammatieát tanulja-e előbb, azon meg­győződésben van, hogy jó a göröggel kezdeni. Természetesen manap más meggyőződésben vagyunk. Első az anyanyelv ; először ezt kell tudatossá tenni, hogy helyességének semmikép se árthassanak az idegen nyel­vek. A grammatica, mint Quintilianusból kitűnik, 2 rész­ből áll : a helyes beszédből és a költők magyarázatából. A helyes beszédnek, melylyel szorosan összefügg a he­lyes irás is, 3 tulajdonsága van, u. m. a hibátlanság, világosság és az ékesség. E tulajdonságokkal és a velők ellenkező' hibákkal kell a gyermeknek a grammaticusnál megismerkedni. A beszédben a szavaknak régiségére és így törvény­szerűségére, a tekintélyre és a szokásra kell tekinteni. A törvényszerűséget az analógia és az etymologia állapítja meg; a tekintély rendszerint a szónokokon és a történet­írókon alapul ; a költőkön már kevésbbé, mert nincs szabad kezük a szavak megválogatásában (classicus verselés !) Legnagyobb becsű azonban a nyelvszokás. I)e vigyázni kell a nyelvszokás megítélésében is, mert azt épen nem lehet nyelvszokásnak tartani, a mi hibásan fordul elő a né]) beszédében. A nyelvszokás ugyanis nem más, mint a legjobb irók nyelvének megegyezése, az, a mit ma köz- vagy irodalmi nyelvnek nevezünk. A grammaticusnál jól be kell gyakorolni a szavak azon változását, melyet a declinatio és az elöljárók idéz­nek elő a szavakon. Legyenek jártasak a név- és igerago­zásban, az igék és névszók vonzatában, azaz a grainma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom