Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1893
24 ség és az erény. Mert, míg más nemzet el tudja tűrni a rabságot, a római erre nem képes ; és pedig semmi más okból, mint, hogy azok, csakhogy megszabaduljanak a munkától, inkább mindent tűrnek; míg a rómaiak őseik szokása szerint mindent el tudnak tűrni a dicsőségés erényért. ') Es pedig azért törekszenek a római ifjak dicsőségre, mert ez az, a mi emléküket örökké, nevöket halhatatlanná teszi. Mert, lia e meggyőződés nein volna meg az ifjakbau, ugyan mi volna az, miért annyit küzdeni, annyit fáradni érdemes volna ? 2) Ep azért buzdítja ő maga is fiát, hogy csak törekedjék a dicsőségre, mely nevét halhatatlanná teszi. Efficere et labora, ut excellas! Hass és alkoss, hogy kitűnjél! 3) De nagyon óvatosnak kell lennie a tanítónak, hogy a dicsőségre való vágy szerfölöttivé, szenvedélylyé ne fajuljon, mert így sokkal több kárt okoz, mint hasznot. Igen káros dolog az amúgy is lobbanékony ifjút túlságosan dicsérni ; csak jó takarékosan kell bánni vele, inkább kevesebbet, mint többet. Nem szabad a gyermeket túlságos szellemi munkával nagyon kifárasztani. Szüksége van üdülésre is. 5) Mert az üdülés által a kifáradt erők ujult erővel fognak a munkához; sokkal többet tudnak így jól kipihenve tanulni. 6) Igen helyes az üdülést különféle játékokkal tölteni ; egyrészt, mert a gyermek gyönyörűséget talál bennök, de főleg, mert játék közben a gyermek lelkülete sokkal közetlenebbül nyilatkozik meg; 7) azonkívül a játékokban is némikép gyakorolja szellemi és testi erejét, s így nem tekinthető az haszontalan időfecsérelésnek. 8) Még régi időtől fogva hozzá volt a római ifjú szokva az erdőn, a mezőn, a városban, a berkekben., a tornahelyiségekben különfélékkel játszani; 9) így pl. szerettek fegyverekkel játszani, lovagolni, dárdát vetni, lapdázni, úszni, futni stb. 1 H) A szabad időnek e czélszerü felhasználásával a gyermek hozzá fog szokni, hogy férfiú korában is hasznos mulatságokkal töltse szabad idejét; mert a férfiak is szoktak Rómában lapdával vagy koczkákkal játszani, 1) Cic. Phil. X. 10; Parad. I. 2. 7. — 2) Cic. pro Archia XI. — 3) Cic. fragm. ep. ad. Masc. Fil. lib. I. — 4) Cic. pro Coelio 31. — 5) Qu. I. 3. 8. — 6) Ou. I. 3. 10. — 7) Qu. I. 3. 12. — 8) Cic. de nat. deor. I. 37. — 9) Cic. de fin. bon. et mal. I. 20. — 10) Cic. C;to 17.
