Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1892

29 mértékben kezd gyakorlati használatba jutni, oly mérték­ben terjed is. A mennyiben kevésbbé gazdag szülők gyermekei is kerék-pározhatnak, már a kisebbek meg­kezdhetik s talán pótolja a lovaglást, annyiban a tanuló ifjúságra nézve fontosabb gyakorlat ennél s nem kellemet­lenebb szórakozás. Gyakorlatból nem ismerem ugyan, de kétségtelen, hogy erősíti a láb izmait, hajlékonynyá teszi a derekat, egyenes tartásra szoktatja a törzset, gya­korolja a kéz ügyességét, a szemet pontos mérésre, a fi­gyelmet kitartásra sarkalja s edzi. A lovaglásról, melynek lehetősége nem az akaraton, hanem a pénz hiányán múlik, nem is szólok. Vívni kevesen tanulhatnak ; hiányoznak a vívó-isko­lák, az iskolák torna-termeiben a vívó-eszközök s vívó­mesterek. Kétségtelenül kiváló gyakorlás; inert nem tekintve az erőt, ügyességet, praecisiót, melyet kifejleszt, a fiatal embernek természetes, fesztelen, könnyed testtar­tást kölcsönöz. A gyakorlati életben is nagy a haszna, nem az elfogultság követelte párbajoknál, hanem a had­seregnél. 1) A párbajokat nem mindig azok vívják, a kik vívni tudnak. S míg igaz, hogy: „Ignoti nulla cupido", addig az is bizonyos, hogy a rosszul ismert, sejtelmes, messziről látott s ködbe takart dolgokat szeretjük közel­ről megtekinteni, az ilyen cselekvényeket gyakorlatban megismerni Elvesztené a bárbaj minden vonzó hatását, a hősiesség minden színezetét, lia a tanuló testgyakorlat­ként megtanulná a vívást. S lia törvény nem, talán ez kipusztítaná a barbárság utolsó pusztító maradványát. Lehet, hogy nincs igazam, de én ezt merem tőle várni. A czélba-lövés legfontosabb a szem pontosságára nézve, a mennyiben ez által hozzá szokik a távolságok kiméréséhez, a tárgyak fekvésének, egymáshoz való hely­zetének megítéléséhez. Ezen kivül hathatós ellenszere az irás, rajzolás kártékony hatásának. 2) Az iskola-betegsé­gekkel együtt érintettem, hogy az iskolázással nem kell szükségképpen testi bajoknak összekötve lenni. Azt még­sem lehet tagadni, hogy a szabadban nőtt ember egész­') J. Kramerius, Die leiblieiie Erziehung der Jugend. Czernowitz. 37—38. 11. 2) u. o. 38. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom