Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1892

10 Legyen bár az anyag bőséges, az iskolában töltött órák száma nagy, mégis idegenből hozott divat utánzásának tartom a zajt, melyet a már említett túlterheléssel s a vele kapcsolatos iskola-betegségekkel ütnek. A kétségtelenül bebizonyított esetek — ha vannak — csak kivétel számába mennek. Végre is, a ki akarja a czélt, akarnia kell az eszközöket is. Az iskolázással együtt járhatnak testi bajok; hogy szükségképpen járnak, még senki sem bizonyította be; de a bajok egyformán lehetnek az élet kedvezőtlen, viszonyainak következménye is. Ezen állítólagosán az iskola szülte betegségekről — rövidlátás, szük mell, rossz emésztés, álmatlanság, idegesség stb., — talán máskor, más helyen lesz alkalmam szólani, most áttérek arra, hogy mire s miként használja föl a tanuló szabad idejét egészsége föntartására, testi fejlődésére is. A tanuló szabad idejét átalán az iskolán kívül töltött idő teszi. Ilyen a nagy szünet, a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi szünet, a vasárnapok, az egyházi és nemzeti ünnepek, az iskolai ünnepségek napjai, a heti szabad félnapok, az előadások után otthon töltött idő. E szabad idő egy részével a tanuló az iskolának tartozik. A mai, sőt minden rendszer mellett, a tanuló házi munkáját az iskola számára csak otthon végezheti, s ilyen munkája mindig volt, lesz is. Az iskola figyelmének, működésének tehát túl kell terjednie a falain, a szülők közreműködése itt még szükségesebb. A nagy szünetet eleve kiveszem. Az iskola a nagy szünetek után nem kezdheti munkáját újból, elülről, hanem folytatja munkáját, a tanulók meg sokat felejtenek, s így nem lehet közömbös előtte, miként használják, vagy egyátalán tol használják-e a nagy szünetet. Azonban a tanuló teljesen más viszonyok közt van, a nagy szünet a megérdemlett pihenés, a megengedett kedvtöltések ideje, az iskola nem ellenőrizheti a nagy sziineti munkát s így kénytelen is tekintetén kívül hagyni. Legföljebb irányt, tanácsot adhat, utat mutat. Sőt még a karácsonyi s húsvéti szünetet sem fogja munkával terhelni. Czélirányos, lia a kisebbeknek kevés ismétlésre valót ad, a nagyobbaknak módot s útbaigazítást, hogy nagyobb összefüggő