Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1890

18 III. Mily közép-utat keresnek legtöbbször tu­dományos pályára nem való és iparos pályára lépni nem akaró ifjaink. Vannak pályák, melyeket csak azért keresnek fel néha ifjaink, mert belátván a tudományos pályára való alkalmat­lan voltukat, az iparos pályát pedig kevésre becsülvén, mint­egy közép-utat keresnek e kettő között. A ki valamely kö­zépiskola néhány osztályának befejezése után hag\ja el tanul­mányait, rendesen a következő pályák valamelyikén hajhászsza szerencséjét : A k e r e s k e d e 1111 i (fűszeres, vas keres k e d ő stb.) pályán ; az értelmesebbek és íresebbek valamely nagyobb gyár, kereskedelmi ház, bankház, könyvkereskedés stb. leve­lezéseinek elvégzését vállalják magukra, mások ismét az utazó ügynökök szerepét. Az ilyeneknek, valamint a kereskedő segédeknek jövedelme csekélyebb és csak később, ha hosszabb ideig kiváló hűséget, kitűnő képességet tanúsí­tanak, kapnak a hely s a városok különböző volta szerint több havi díjazást (45—60 írt ) és emeli egyiket-másikat elöljárója bizalma az üzlet-vezetŐ tisztségére. Az ezen pályát választóknak legtanácsosabb a szak-iskolák látogatása vagy valamely olyan kereskedésben való alkalmazás, amelyben mi­nél több oldalú kiképzést nyerhet, mert az egyoldalú, gya­korlatilag és elméletileg ki nem elégítő kiképzés szüli azokat a kereskedő ifjakat, a kikkel pénz tekintében az iparos-segéd sem cserél. Sokszor előfordul, hogy gyógyszerésznek megy a tudományos pályán nem boldoguló, pedig nagyon kívánatos, hogy csak jó tehetségiiek lépjenek e térre, amennyiben sok­féle ismeretben: phvsikában, chemiában, aiithropologiában, zoologiában, botanikában s egyéb tudományokban kell a jó

Next

/
Oldalképek
Tartalom