Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1888

7 mely rendesen egyenes arányban áll a tanító tekintélyével ; minél nagyobb emez, annál ritkább amaz ; de azért mindig elhibázott dolog inkább feláldozni a tekintély égy részét, mintsem büntetéshez folyamodni. Vannak u. i. esetek, mezekben a büntetés elmaradhatatlan, és nem őszinte a tanító, ha azt állítja, hogy sohasem kellett büntetnie, sőt ki merjük mondani, lia sohasem használt büntető eszközt — rossz tanító. Csakhogy természetesen a büntetés sokféle. A testi fenyíték manap már ki van küszöbölve az iskolából; ez u. i — mondják — a növendékben még netán lappangó becsületérzést kiöli és lealacsonyítja az ilynemű büntetéshez folyamodót. Bármiként álljon is a dolog, annyi bizonyos, hogy a nevelés-tudománynyal foglalkozók a büntetések közé felveszik a testi fenyítéket is, mint legutolsó menedéket. Sokszor csakugyan elég a gyermek kormányzására : a nézés, a fej-biczczeutés, a szó; különösen akkor, lia a szülői szeretet az energikus szigorúsággal párosulva, eleve forgatta a kormány-pálczát. Hisz a szentirásban is olvassuk: „Aki fiától a vesszőt kiméli, nem szereti azt; aki fiát szereti, korán fenyíték alá veszi." (l

Jéld. 13 24.) Mindenesetre idők jele, hogy napjainkban az ország legelső tanító-testülete többször tanácskozik a fegyelem-tartás megnehezültének okairól. A főváros 500 néptanítója — így olvasom a „Budapesti Hírlap" egyik számában — 130 szűkebb körben foglalkozik e kérdéssel s egyhangúlag beismerik, hogy munkásságuk sikere legnagyobb részt az által van veszélyeztetve, hogy a gyermekekkel örökké hadi lábon kell állaniok. Nem nyúlhatván semmi testi fenyítékhez, a tanításra kiszabott idő nagy részét és testi erejöket fölemészti a fogy el illetlenséggel való folytonos küzdelem, ami lehetetlenné teszi a legjob tanítót is az iskolában. Hol és miben rejlik az iskola-fegyelem lazaságának oka ? Bátran kimondjuk : nem az iskolában, hanem a nagyon korlátolt fegyelmi eszközökben, a családban, a társadalomban. Elenyésző az iskola nevelő hatása, ahol a nevelés helytelenségei már a bölcsőnél kezdődnek és ragadják sokszor feltartóztathatatlanul az alig felserdült gyermeket — a gyil-