Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1885

33 zsinatra.... római; húsvét vasárnapra. A levelet, melyben a pápa kéri a királyt, hogy ne akadályozza a püspököket, 1. Fejér Cod. dipl. IV. I. 21o. és katona Hist. érit. V. 900. Ugolinusz . . . Kalocsai érsek 1219—1241. L. róla bőven: Katona Hist. Ecel. Coloc. I. 256. Életrajzát így végzi: ,,

Magnum Colocensis ecclesiae decus ! quod si plures sibi pares virtute bcllica habuisset ; eam Hungáriáé vastitatem Tartari non intulissent, qua majorem nunquam accepit. Ceterum pótiores erant Ugrini virtutes religiosae, quos in illo toties suspeximus." U. ott neveinek változata. Ugrinus, Hugrinus, Hugurinus, Hugulinus, Hugolinus, Ugulinus, Ugolinus, Ugferinus, Huqueriilus, Huguerinus, Huguericus, Hugenilus, Hugneuillus. megyéspüspöke . . . súfifraganéus. nyelvvel .... Szabó K. szerént a Kúnok nyelve nem külömbözött a .magyartól ; Hunfalvy P. i. m. 407 lapon az ellenkerőt vitatja. Ki dönti majd el végre is ? Buda . , és a következő fejezetből — Pest .... Salamon F-nél, Budapest története II. 126. olvassuk értik Pest alatt azt, amit az uj korban : a Duna balpartján elterüli, villá-t vagy várost. Tudva van, hogy középkorban a városokat leggyakrabban civitasnak és villának írták latinul A XIII, századnak avatott hazai írója, a szemlélő tehetségben a középkor írói nagy tömege fölött kiemelkedő Rogeriusz váradi kanonok a városok elnevezésében igen következetes. Nála civitas : Esztergom, Győr, N-Várad, sat, szóval a püspöki residentiák. Minden más helység csak villa. Teszen a villa szó nála egyszerű falut is . , ." országosabb „királyi lak létezéséről tanúskodik az is, hogy IV. Béla király a tatárjárás előtt az évnek egy részét, a nagy böjtöt itt szokta volt tölteni. A krónika a hadak gyülekezésére alkalmas helynek (communior) mondja Budát." Salamon F. i. m. II. 156. egybehiván . . . „Hogy IV. Béla Budán tartja az országgyűlést, tudtunkkal az első példa Sz.-fehérvárnak e részben való háttérbe szorítására. Egyszersmind Buda és Pest stratégiai fontossága most érvényesül először egy világos történelmi tényben. István .... Először fordul elő 1238.-ban mint váci prépost, s a királyi udvar korlátnoka. 1240-ben Mátyás után, ki esztergomi érsekké lett, váci püspök. Sok huzavona után 1243-ban esztergomi érsek. 1252-ben bíbornokká neveztetvén - az első magyarországi? lemond az észt. érsekségről. Utóbb megbánja, s vissza is jön hazájába, de látván, hogy már tőle elidegenedtek, újra Olaszországba megy, s az 1254-ben érsekké nevezett Benedek alatt IV. Ince e Vancsay István számára az eszt. érsekség jövedelméből 300 ezüst márkát rendel. L. Szekér Alajos 1808. 2. kiad. Deserieii Hist. Ep. . . Váciensis. Leginkább Knauz N. Monumenta Eccl. Strig. 19.) Bathusz . . . Közönségesen Batunak irják, s helyesebben is; előfordul így is: Bat. Mongol szó, annyit tesz, mint „magas." Bokhetor . . . helyesebben Bakhator, mongol jelző és rang ,,bátor" értelmében. Kádán . . . hely. Kadar, méltóság; a in, bíró, őrző