Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1885

VII. IV. Ince pápa „az 1248. év végén elhalt Ugrin helyébe őt spalatói érsekké nevezé ki, s Rómában fel is szentelé. Ez azonban nem ment oly könnyen. Ugrin érsek halála után ugyanis a spalatói érsekség suffragan püspökei egy magyar származású dömés barátot, Jánost, kit elébb már scardonai püspöknek választanak, óhajták érsekükké tenni, erősen vitatva a pápa ellenében szabad választási jogukat." Küldtek is két követet — nagy nehezen vállalkoztak reá a pápa és Frigyes császár közti ellenségeskedés miatt tartva az utazási nehézségektől — a Lyonban tartózkodó pápához, de, egy évi sikertelen sürgetésök után „hoc — ezek Tamás szavai — electores in petitione adjecerunt, ut, si postulatio facta summo Pontifici non piaceret, alium ad régimén Spalatensis Ecclesiae, cum plenitudine Pontificalis officii mitteret, secunduui suae arbitrium voluntatis. Sicque factum est, ut, cassata postulatione praedicta, mitteret Apulum quendam, de partibus Beneventanis, R o g e r i u m nomine, *) ex oppido, quod turris cepit (?) vocatur. Fuerat autem Clericus Capellanus cujusdain Cardinalis, Joannis Toletani, quem frequenter, pro suis et Ecclesiae negotiis procurandis, in Ungariam mittere solitus erat. Idem autem Rogerius, tempore Tartarorum ibidem inventus est, et in eorum manibus incidens, inter ipsos per biennium fere, sub specie alicujus vilis et pauperis servi, delitescens, vix evasit mortis incursum. (Minthacsak saját szavait olvasnók Sir. Énekében ) 2) Cum autem ad suum Dominum reverdie intrante«. 533 lap jegyzet. »Esperessége alatt több ízben fordult meg ív. Béla udvarában«. »Reánk nézve . . . különösen érdekesek a munka 37—40. fejezetei, melyekben a tatár vészt irja le ... . munkája Rogeriusé mellett első sorban hiteles kútfő .... a tatárvész történetére nézve«. V. ö. Fejérpataky László. Történetírás az Árpádok alatt. Figyelő 1877. 5 füzét. *) IV. Ince levelét, melyben a kinevezést tudatja, 1. Fejér Cod. dipl. IV. II. 57. 2) Schwandtner jegyzete : Rogerium Archiepiscopum, eundem fuisse cum Bonfinii Presbytero; a tartaris capto, ex hoc loco deduci potest ; ac relationem Rogerii integram Joannes Thuroz ad calcem sui operis posuit, quam Bonfinius more suo ampliavit. Thuroziana cum Archidiaconi relatione Tartarica non omnino congruit : idcirco illám a Rogerio, antea scriptam fuisse, quam elcctus fuisset Archiepiscopus, dicendum Hl.