Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1884

__ 4 — teljében, a cselekvés izzó ereje közt, egy szép pályának közepette tette reá fagyos kezét a kegyetlen halál. E sorok czélja nem 3LZ, hogy az elhunyt kimerítő élet — s jellemrajzát adjuk; nem akarjuk az elköltözött tapasztalatokban dús életét a bölcsőtói egész a sirig, a nevelés és oktatás, a vallás és politika, a köz- s a magánélet terén kifejtett működését körülményesen ecsetelni; csak az ifjúságot akarjuk még egyszer szellemileg kivezetni az uj sirdombhoz, amely alatt a boldogult nyugszik, hogy ott elmélkedjék s utoljára is tanuljon attól," aki életét az ifjúság nevelésére s tanítására szentelte s aki még váratlan halálával is oktatott : legyetek mindig készen a halálra, mert nem tudjátok, mely órában lep meg benneteket. Igen, csak az ifjúság mindeu jóra fogékony szivében akarjuk az ó emlékét felállítani ; mert valamint — báró Eötvös Józsefként — jó kijelelni a helyeket, ahol nemes szivek vég álmukban megpihennek, hogy a nemzet soha el ne feledje, mikor szülőföldén dicső elődök szent pora fölött jár, miként a helyet aljas tettekkel megfertőztetni szentségtörés : ugy üdvös sziveinkben is megörökíteni azok emlékét, hogy nemes elhatározások szülessenek bennünk valahányszor azokra gondolunk, akik utmutatóink voltak választott eszményünk felé. Sirkő a hamvakon, álljon az emlék sziveinkben is ! Hogy pedig az emlék minél maradandóbb legyen, fontoljuk meg, hogy mi volt ő, s mit vesztett el benne az ifjúság. , Magasztos eszmék, mély érzelmek képviselője ; a tudományok legavatottabb bajnoka, aki mély tudományát leereszkedő, nyájas, megnyerő modorral párosította, ami csak jószívűségének volt kifolyása, azon jó szívnek, amely sohasem zárkózott be a nyomor segítségért kiáltó siralmas szava hallatára. Az ifjúság valódi atyja, aki igen jól tudta, hogy a gyermekkel gyermekké kell lenni, hogy a tanítványnak nemcsak a fejét, hanem a szivét is kell művelni, meg lévén győződve, hogy a legszebb észtehetség romlott szívvel párosulva, ezrek romlására lehet. Tanítványainak hibái s tévedései miatt csak ritkán vesztette el türelmét és csak ritkán fakadt szigorúbb szavakra. Innen van, hogy midőn kikísértük a boldogultat