Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1881

7 A könyvek ily nagy számából azonban — fájdalom ! napjainkig csak harminczöt maradt fönn, jóllehet némelyek állítása szerint; a középkorban még mind megvalának ; *) mások szerint pedig csak azokat a könyveket ismerték a középkorban, amelyek napjainkban is közkézen forognak.

2) Reánk nézve az elveszett részek hiánya mindenesetre nagy veszteség, mert szerencsétlenségünkre épen azon részek hiányzanak, melyek azon korszak történelmét foglalják magukban, amelyben maga az író is élt tehát, amelyből talán a szerző magán-életére vonatkozólag legtöbbet tudhatnánk. Hogy mily nagy veszteség az elveszett részek hiánya, kitűnik Gibbon szavaiból, ki azt mondja, hogy hajlandóbb volna föláldozni igen sok más régi Írónak birtokunkban levő müvét, ha ezekkel megszerezhetné Liviusból azon hatvan évnek történelmét, mely 663 — 723-ig terjed. Annyi bizonyos, hogy az ó-kor kevés elveszett művét lehet annyira sajnálni, mint az övéit; s a tudós világot rendkívüli nagy öröm lepte meg mindannyiszor, valahányszor hire szárnyalt, hogy azokat Konstantinápoly serailjában, vagy Scotia kolostoraiban fölfedezték. A fónebbiekből látjuk, hogy a tudósokat nagyon gyakran kecsegtette a remény, hogy megtalálják Livius elveszett könyveit; de sajnos, nem találták meg soha. Nem egészen érdek nélküli a mese, hogy egy alkalommal egy tudós reáakadt Livius történelmének egyik lapjára egy rakétának papiros-burkolatában; azonnal elfutott a rakéta-csinálóhoz, hogy, ha még lehetséges, megmentse Livius iratait az enyészettől; de hiába; a kézműves éppen néhány nappal előbb feldolgozta volt már Livius utolsó levelét is. 3) — íme, mily nagy buzgalommal jártak el a tudósok szerzőnk iratainak megszerzésében! *) M Dr. Ribáry Világtörténet III. köt. 50 füz. 515. 1. 2) Bartal és Malmosi T. Livii ab urbe cond. lib. XXI. és XXII. pag. XXVI. 1. 3) U. o. XXVII. 1. 4) A legújabb időkben is Dr. Römer Ferencz az Archaeologiai Értesítőben (1870. II. p. 299.) egy, állítólag Erdélyben levő, teljesebb Livius-példányra figyelmeztette az érdeklődő tudós világot. Azonban Dr. Abel Jenő. a hires philologus, határozottan kimondja, hogy kénytelenek vagyunk lemondani azon reményről, hogy Erdélvben teljesebb Livius-példányt fogunk találni. (L. Egyet. Phil. Közi. Második Évfolyam VII. füz. 380 1.