Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1879

— 15 — Azt az egyet azonban nem hallgathatom eJ, hogy ezen tiszteletreméltó nyelv mindenkor a magasban röpköd . nem akar a mindennapi élet prózai légkörébe lebocsátkozni és az anyagiasság rabjává lenni, valamint Cicero idejében, ugy napjainkban sem ; mert a mely vidéken fönséges voltából, világosságából csak valamit engedett, ott azonnal az u. n. „konyhalatinság" mezét öltötte magára. Es lia vizsgáljuk a római irókat, kik számunkra a nyelvet elkészítették, mi ké pezte eszméik magvát, lelkesültségük alapját ? Egyedül Róma s Rómának örökbecsüléte ! Az öröklét fogalma már Róma gyermekkorában fűződi s alapját leli a titokteljesen megőrzött Palladium-ban, az égből nyert pajzsban, a gondosan táplált Vesta tüzében ! Rómának örökléte volt a gyújtópont, hol a költők és irók lelkesültsége lángra lobbant ; a tetőpont, hol minden iró megnyugodott, a kinek irataiból ismerjük a nyelvet, következőleg Rómának örökléte volt egyúttal ama szellem is, mely ezen nyelvre az öröklét jellegét nyomta. Mindnyájan, kik a gymnasiumi tanfolyamot befejeztük az iskola látogatás első pillanatából be lettünk avatva a latin nyelv titkaiba ; általa nyertük szellemünk jelentékenyebb kiművelését jóllehet a többi tudományágnak hasznos voítát, az ismeretek sokoldalúságát és igy szellemünk élesbitését sem vonhatjuk kétségbe. Azonban a tapasztalás bizonyítja, hogy az ismeretek anyaga gyakran sokfelé ágazik és igen hamar eloszlik, hacsak különös szaktanulás arra vissza nem vezet. Jöhet idő, midőn egyik-másik tudományágról csak halvány sejtelmünk lesz, de a latin nyelv akaratunk ellen is hű kisérő gyanánt szegődik hozzánk tudományos s hivatalos pályánkon. Karoljuk tel tehát ezen nyelvet, mely a müveit nemzeteknél évszázadokon át elsőrangú szerepet játszott ; ragaszkodjunk erősen hozzá, mert ha elvesztjük, szellemünk nem talál éltető forrásra, melyre minden tudományos s önálló kutatás visszavezetendő. Lebegjen előttünk ezen nyelv szelleme is, mivel az alapja a szép, nemes és jónak s mivel már természeténél fogva ellenkezik mindazzal, mit köznapias — frivol-nak nevezünk. Ezen nyelv magaslatán haladjunk mi is, kik hivatva vagyunk ifjaink fogékony szivébe a nemes eszmék magvát hinteni és gyümölcsözőleg fejleszteni ; törekedjünk mi is az igazság, világosság és kimértség utján férfias méltóságún ,at megőrizni, mint azon nyelv, melyet ezen jeles tulajdonok