Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1878

— 9 — az európai iparczikkekkó pedig, mig a sziget belsejébe, nevezetesen a fővárosba szállíttatnak. Müipart, e sziget lakóinál, kik még a legszükségesebb eszközöket is csak nagy ügy gyei-bajjal bírják elkészíteni, hiába keresünk, az ily czikkeket az európaiaktól veszik A hovák Ankova tartomány gazdag vasércz telepeit felhasz­nálják s kitűnő vasmüveket készítenek ; e mellett selyem és gyapjúból finomul szőnek, különösen szép szőnyegeket ké­szítenek. A lakosság csekély száma miatt a talajnak csak kis része van müvelés alatt. A földmivelés, ámbár a lakosoknak legtöbb tartományban úgyszólván az egyedüli keresetforrása, még általában véve igen alacsony fokon áll ; kivételt képez­nek a magasabban fekvő s népesebb belső tartományok, hol nagyobb szorgalmat fordítanak rá, s czélszerübben járnak el e dologban, e mellett a fákat és erdőket is jobban meg­becsülik, mint a síkságok lakói, kiknek ha megteszik vala­mely terület, s azt a földmÍvelésre alkalmatosnak tartják, elégetik a rajta levő erdőt, nem törődve azzal, ha csupa szántál vagy ébenfát tartalmaz is az. Madagaskar lakói. Madagaskar lakosainak száma körülbelül 4 millió, kik '25— 27 apró törzset képeznek, melyek azonban két főtörzsre vihetők vissza. Valamint állat- és növényvilágra nézve nem találunk összhangzatot e sziget és Afrikának átellenben fekvő partja közt, hanem elég olyast, a mi Capföld és Polynesiára utal ; ép ügy a lakosok is legkevésbbé sem rokonok a Mozambique csatorna partján lakó négerekkel, hanem részint a Szunda-szigetek s Polynesia malájaival, részint a Capföld kaffereivel. A malájokkal rokon törzsek a sziget belsejében levő fensikokon s a keleti partokon laknak. Ezek közt különö­sen említésre méltók a hovák, kik ámbár a sziget belsejé­ben ütötték fel sátraikat, mégis leginkább tüntetik föl a

Next

/
Oldalképek
Tartalom