Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1876

7 Látjuk tehát, hogy a nem és faj kérdése nem volna oly nehezen megtejthető, ha az eredeti törzsöt ismernők. De épen itt rejlik a történeti adatok legtöbb esetbeni hiánya miatt a főnehézség. Szerencsénkre azonban az élettan jön segítségünkre. Itt találkozunk oly általános törvénynyel, melyet annál inkább csudálunk, minél tovább tanulmányozzuk, — értjük a nemzés és szapor o d á s törvényét, mely az állat- és növényország alaptörvénye, melynek uralma alatt az embernek is kell állania. Ha t. i. két különböző nemhez tartozó állatot párosítunk, vagyis tudományosan kifejezve, ha hybridatiót kisértünk meg, legtöbb esetben a párosítás eredménytelen. Csak néhány kivételes esetben van sikere e kisérletnek ; de e két nem ezen sarjai nem képesek továbbá egyedeiket szaporítani. Ismeretes mindenki előtt a szamár és kancza párosítása, melynek eredménye a mula. De az egész világ mulái szamár és kancza magzatjai. És ezen állatok igen számosak, mert Spanyolország- és Délamerikában erős testalkatuk és szivósabb természetök miatt a lovaknál is többre becsültetnek. Az öszvér, mely ménló és nőstényszamár fia, kevésbé kerestetik. De mind a mula, mind az öszvér nemzésre képtelenek, és valahányszor mulára vagy öszvérre van szükségünk, mindannyiszor a két nemhez kell folyamodnunk. Számtalan más példát lehetne fölhozni, minő a kanári és tengelicz, a kutya és róka hybridatiója, (ha ezen utóbbi mégis valaha sikerült), és az ezen példákból lehozott törvény megállapítja ama tényt, hogy daczára az ezeréves észlelésnek és a százszoros kísérleteknek még sem sikerült párosítás által két nem közt közvetítőúj nemet létrehozni. Ha ellenben két ugyanazon nemhez, de különböző fajhoz tartozó egyedeket párosítunk össze, tapasztalni fogjuk, hogy magzatjaik ép oly nemző és szaporító tehetséggel birnak, mint szüléik és őseik. Sőt a szarvasmarha-, juh- és lótenyésztéssel foglalkozók, a kutyák és galambok kedvelői tudják, mily gonddal kell őrködniök, hogy a faj tisztaságát föntartliassák. Ezen megdönthetlen tényből folyik egyszersmind azon általános és eddig kivételt nem ismerő törvény, mely legbiztosabb ismertető jelt szolgáltata természetbúvárnak a nem és faj különbségének tüzetes meghatározására. E törvény igy szól : Két szerves egyed sarjai csak akkor tartják meg teljes és