Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1876

11 teke felületén a legelső geologikus idők óta keresztül ment, olyan elméletet fejtett ki, melynek czélja vala megmutatni, hogyan változhatnak át a különböző fajok az idő hosszú tartalma alatt és létföltételök módositásainak befolyása következtében. A szerző nagy lángelméje szövetkezve a tárgy bonyolódottságával fényes sikert biztosita a könyvnek, mely jelenleg bizonyos irodalmi körökben dönthetlen tekintélylyel bir. Darwin elmélete azonban, mely néhány boncztani tényálladékról biztos számot ad ugyan, más szintén kétségbevonhatlan tényekkel teljesen ellenkezik, különösen a hybrid egyedek meddőségének nagy tényével. Mindenesetre pedig, még ha a Darwinféle elméletet — a legelmésebbet, mely valaha az atalaktilás érdekében kifejtetett — elfogadjuk is, még akkor is el kell vetnünk az ember majomtóli származásának vélelmét mint olyant, mely az angol tudós elméletével ellenkezik. A darvvinismus szerint minden élő lény szorosan véve egy elsődleges (primitiv) őslénytől a létérti küzdelem, a válrokonság (selection) és más Darwin által tanulmányozott módositó okok befolyása által származliatik ; de ha egyszer valamely állat belevonzatott meghatározott változás menetébe, nem mehet többé át más átalakulási folyamatba : a változékonyságnak meg kell a kitűzött határok közt maradnia. így p. o. ily általános jellegű a gerinczes állatok csoportozata ; ennek őslénye szülhette elvileg tekintve a halak, hüllők, madarak és eMlősök másodlagos fajait ; de soha sem mehetnek át az átalakulás törvényeinek befolyása által az egyik fajhoz tartozó állatok más közelálló fajba ; halból soha sem válhatott emlős s viszont. Már pedig a külső és érzékeinek félrevezetésére alkalmas tüneteket mellőzve az emberi szervezet átalános idomulása lényegesen s alaposan különbözik a majmokétól. Az ember alkotva van, hogy karjai és kezei teljes szabadságát megtartva fölegyenesedve járjon ; a majom pedig, hogy egyszerre négy végtagját igénybe véve kúszszék. Az emberben az egész mozgási készülék — lábak, czombok, hátgerincz és a környező izmok — járó kelő — a majomban pedig kúszó állat képzésére van alkotva. De az egyenesen járó és a kúszó két különböző jellegű lény lévén, nem származhatnak egyik a másiktól. Megjegyezzük egyszersmind, hogy e tekintetben Vogt Károly, tudós darwinista és mellette anyagelvü természetbúvár néhány év előtt (1870-ben) ép oly határozottan mint Quatrefages nyilatkozott