Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1874
8 könnyen kitalálhatja. Li vins (27, 25) szerint már 222. Kr. e. Marcellus, akkor ötödször consul a Clastidium melletti csatában tette azt a togadást, hogy e két erény tiszteletére templomot építend ; de a papok megakadályozás, azt adván okul. miszerint két istenség egy templomot közösen nem birhat. Amiért is két egymásba nyiló templomot épittetett ; de ugy, hogy csak a Bátorság templomán keresztül lehetett a Tisztelet templomába jutni. S erre nézve mondja Symmachus*) 1. I. és 20 : „Bene ac sapienter maiores nostri, ut sunt aliae aetatis illius, aedes Honori atque Yirtuti gemellas iunctim locarunt, commenti, quod in te vidimus, ibi esse praemia honoris, ubi sunt mérita virtutis." Együtt találhatni ezen két erényt az érczpénzeken és emlékszobrokon is. — Isteni tiszteletben részesült 2-szor az Értelem (Mens). Temploma a Capitoliumon állott, hol tiszteletére meghatározott időkben áldozatokat mutattak be, hogy a köztársaság értelmes kormányzókat és vezéreket nyerjen. (Liv. lib. 23. c. 23.) Ovid (Fast. VI.) igy szól róla : „Mens quoque nomen habet, Menti delubra videmus. Vota metu belli, perfide Poene, tui. c És Propertius**) üb. III. Eleg. 24: „Mens bona, si qua dea es, tua me in sacraria dono." 3. A Hűség (Fides, Fidelitas) tisztelete visszavihető Numa király koráig, ki számára a Capitoliumi Jupiter közelében templomot alapított és egy különös ünnepet is rendelt, melyen papjai kétkerekű kocsikon templomához vitették magukat, hol tömjént áldozván neki, kezeiket az ujjak hegyeig fehér posztóval befödték ; mert a kéz, melylyel hűséget esküdtek, a Hűség istennőjének szenteltetett, és azért minden szenytől tisztán kellett azt tartani. Esküiket szintén a Hűség nevében szokták mondani ; sőt az ezen erény nevében mondott eskünél szentebb dolgot alig ismertek a régi rómaiak. 4. A Reménynek (Spes) több temploma volt Rómában. Cicero szerint, Attilius Calatinus volt az első, ki ezen erényt istenitette, „mivel általa a kedély uj erőretesz szert." Livius szerint legrégibb temploma a zöldségpiaczon állott (in foro olitorio), egy másik pedig a hetedik városrészben. 5) A Kegyelet (Pietas), mely alatt a rómaiak nem csak az *) Q. Aurelius Symmachus, szónok és iró. Mint Consul működött 391-ben Kr. sz. u. **) Sex. Aurelius Propertius római ) öltő, Ovidius kortársa, megh. 15-ben Kr. sz. e