Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1874

12 népnek, a patríciusok nyomása alóli felszabadulásával szoros öszszefüggésben állott ; minthogy különösen ezen időtől íogva a nép részéről kiváló tiszteletben részesült. A Szabadság istenségének temploma mellett lévő nagy teremben (in atrio) őriztettek Liv. (25 7.) szerint a kezesek. Clodiusról pedig olvassuk, úgymond Montfaucon, hogy a Szabadság tiszteletére, (melyet Cicero de Leg. 2, 17. 42 Licentiának nevez,) ugyanazon a helyen, hol Cicero házát lerontatta, templomot emeltetett. 6. Politikai istenség volt az Ü d v (Salus) vagy inkább az állam üdve (Salus Publica), mely minőségben 331. Kr. e. neki a quirináli hegyen templomot emeltek (Liv. 9. 43), és évenkint, kivált a legrégibb időkben, körülbelül azon időben, midőn a Consulok hivatalba léptek, rendezték tiszteletére az úgynevezett Augurium Salutis-t (üdvkémlelés), melyben az isteneket megkérdezték, váljon lehet-e tőlök az állam üdvének előmozdítását remélni? Azonkivül tekinték a Salust mint a nép egészségének istenségét. Ugyanis, midőn 180 Kr. e. Rómában ragályos betegség támadt, azon fogadást tevék, hogy neki valamint Apollo és Aeskulapnak évenkint nagy ajándékokat és arany szobrocskákat fognak áldozni. — 7. A Béke istennőjét (Pax) buzgón tisztelték már a görögök is; de még nagyobb tisztelettel illették a rómaiak, kik tiszteletére igen fényes templomot emeltek, melyben Nardinus tanúsága szerint, Vespasian és Titus vezérek — és későbben császárok — a jeruzsálemi templom kincseit elhelyezék. 13-ban Kr. u., mely évben Augusztus a Galliaban, Hispaniaban és Germaniaban támadt felkeléseket elnyomta, emelt a tanács és nép a Béke istennőjének magában a Curiában oltárt, melyen márcz. 30-án és Január 30-án ünnepélyesen áldoztak. (Ovid. Fast. 1, 709, 3, 882). Kezében hordja a béke olajágát és Janus templomát bezárja. 8. A Győzelem istennője (Victoria a görög Nike) Acheron és Styx, — két alvilági személyesített folyó, — leánya, Zelos (buzgóság, bátorság), Kratos (erő) és Bia (erőszak) nővére, bírt más szentélyeken kívül, a palatinusi hegyen egy templommal, melyben a rómaiak april 12-én, — tehát körülbelül azon idő táján, mikor a hadjáratok kezdődtek, — nagy nemzeti ünnepet ültekKözönségesen szárnyasan ábrázolják, egyik kezében koronát, másikában pálmakoszorút, a győző jutalmát tartva. Romában egyszer szárnyai szobráról letördelve találtattak, mire Pompeius azt mondá

: „Az istenek azért nyesték le Victoria szárnyait, hogy mindég a rómaiak közt maradjon a győzelem." Vica Pota, (Liv. lib. II. 7 és