Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-11-19 / 262. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1927 november 1 9 Szomba t VIII, évfolyam 262. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: • ífefscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. ftlggetlen keresztény polltil&al napilap a „Falu" Szövetség f>ivataloa lap fa Feleifisszerkesztő MIGEND DEZSÓ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő Egyes szám ára 10 fillér Viharok a numerus clansus körül Hetekig tartó, többnyire izgalmas lefolyású elccsatározdsok uíáo a kultuszminiszter publikálta a numerus clausus módosításáról szőlő törvény­javaslatot. A most közzétett szöveg ben csalódnak azok, akik azt hitték, hogy a kormány minden korlátozás néikiil meg akarja nyitni a zsidók előtt az egyetemek és főiskolák ka­puit, de ások is csalódással beszél­nek a javaslatról, akik abban a hit ben ringatóztak, hogy annak törvény­erőre való emelkedésével a magyar faj szupremáciáját fokozott védelem­ben igyekszik részesíteni a kultusz* minisztérium. A javaslat tehát a középúton ha­lad és ha összehasonlítjuk az 1920. éri XXV. törvénycikkel, illetve annak 3 ik szakaszával, amelyet kü földi fórumok a békeszerződésnek a ki sebbségi jogokat biztosító rendelke­zései szempontjából kifogásoltak, att találjuk, hogy a kormány a látszat ellenére sem tért el az elcdíi által leauguráit nemzeti iráaytól-^^t oktatás terén. Hiszen a javaslat a beiratkozás engedélyének megadásánál előírja a nemzethüség és erkölcsi megbízható­ság követelményeit, amellett tefcin tettel van egyrészt a felvételt kérő hallgató előző tanulmányi eredmé nyeire, másrészt pedig szüleinek és hozzátattoróinak a háború alatt ki­fejtett tevékenységére ós a zárt arány szám fogalmát is fenntartja, amennyi ben foglalkozási ágck és törvény­hatóságok szerint kontingentálja a felveendők számát, Amikor a numerus clausus tör­vényét meghozták, ml mindenekelőtt szociális szempontokkal indokolták. A megcsonkított ország ne n nyújt­hatott megélhetést annyi diplomás embernek, mint a régi, boídog Nagy­megyarország. Ebez járult az elsza­kított területekről elüldözött intellek tuelek tömege is, akik szintéin az anyaországtól vártak elhelyezkedési lehetőséget. Ezért hatalmazta fel a nemzetgyűlés a mindenkori kultusz­minisztert, hogy évről évre resdeleti uton szabályozza az egyes fő sko­lákra felvehető hallgatók létszámát. Nem kívánhattuk a szellemi prole táriátus mesterséges szaporítását és nem tehetünk róla, ha ezt a nép jóléti tendenciájú törvényt bizonyos körök ugy állították be a küiföidi tényezők elsősorban a népszövetség elé, mintha az a nemzetiségi elnyo más céljait szolgálná. Qróf Klebelsberg Kuaó kultusz­miniszter a Népszövetség plénuma előtt tett Ígéretet arra vonatkozólag, hogy a törvény inkriminált 3 ik sza­kaszát, amely arra a félreértésre adhat alkalmat, hogy a magyaror­szági zsidóságnak a szellemi pályák­ról való kizáratását célozza, a kor­mány, amint azt a viszonyok meg­engedik, korrigálni fogja. Megértjük és méltányoljuk eszel szemben a magyar ifjúságnak hazafias indokok­ból eredő elkeseredését, amely ha egyes esetekben tul is lépte a par laman'áris kritika határait, ez csak arra vezethető vissza, hogy a bal­oldali sajtó vérmes reményeket táp láló közleményei a tervbe vett módo­sítást a keresztény gondolat elleni dömő győzelemként harsonásták be. A keresztény magyar ifjúság még mindig nem látja biztosítottnak meg ólhetését azokon a pályákon, ame­lyeket a múltban egyetlen felekezet, a zsidó, sajáiitott ki a maga szá mára és a faji szolidaritás hatalma ma is az egy vérből eredőket része­síti csak kedvezménybea az elhelyez­kedésnél. Kötelessége a kormánynak, hogy olyan biztosítékokkal bástyázza körül a javaslatban az egyetemre való felvételt és olyan feltételeket szabjon a hallgatók elé, amelyek kizárják a nem kívánatos elemeknek a „forradalom" eiőcsahosainak ez egyetemre való felvételét. A büntetőtörvénykönyv reformja Megszüntetik a rövidebb tartamú szabadságvesztés-büntetéseket (MTI) Pesíhy Pál igatságűgymi­niszter a „N^ues Wiener Journal" tudósítójával folytatott beszélgetésé ben ismertette a magyar büntetőtör­vényköoy lényeges reformjait, ama lyek elsősorban a pántbiintetések uj rendezésére vonatkoznak, másodsor­ban avra, hogy a visszaeső bíicö sökre határozatlan tartamú szabcd­ságvesztts büntetést alkalmazzanak. A péiizbünteivst sokkal siélesebb -ürcrswMrar ; r wrau.ss.i i y­mis t i lig és meg akarják szüntetni a rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetése­ket, amelyek nyilvánvalóan káros hatásúak. A legszegényebb embert is óbba a helyzetbe kívánják hozol, hogy pénzbüntetést fizethessen. A pénzbüntetést nemcsak a cselekmény súlyossága, hanem a tettes jövedelmi viszonyai szerint is alkalmazzák. — V ssiaeső bűnösök, akiket meg nem határozott tartamú szabadságvesztés büsietésre, mint például szigorltot; i-r =i .» i» i t. ii t «k , 3 é-f slt»l tével kérhetik szabadonbocsátásukat. A képviselőház pénteki ülése Beterjesztették a numerus clausus mód sitásáról szóló javaslatot Qál Jenő felszólalása a kötvényhamisitás ügyében Budapest, nov. 18. A mai üiést Vall előtt nyitotta meg Puky Endre alelnök. Qróf Klebelsberg Kuoó kultusz miniszter beterjeszti a Tudomány­egyetem, a Műegyetem és a buda­pesti egyetem közgazdasági karára és a jogakadémiákra törtéaő bairat kozások szabályozásáról siőlő tör vénycikk módosításáról szóló tör­vényjavaslatot. Elaök jelenti, hogy Gál Jenő a magyar kötvényekkel külföldön elkö vetett visszaélésekkel kapcsolatosan napirend előtti felszólalásra kért en­gedélyt ás ő az engedélyt megadta. Általános figyelem között kezdte meg Gál Jenő felszólalását. A trianoni szerződés óta sok megpró báltatásnak és még több leaiásasnak vagyunk kitéve. N»p nap utáa olvas hatunk külföldi újságokban külfö dl emberek állal elkövetett bűncselek­ményeket Magyarország ellen. Ennek a magárabagyott nemzetnek irtózatos küzdelmet keil folytatni. Ahhoz a bün ügyi vizsgálathoz, amelyet a francia hatóságok folytatnak, semmi közünk. De ahboz már igenis közünk van, hogy hamis és álhírek ne terjesz­tessenek velünk kapcsolatban a vl lágsajtóban. Arra vállalkozik, hogy a nemzetközi szerződések és törvé nyeik alapján kimutassa, hogy bármi történt, bármilyen merényleteket is intéztek gazdasági életünk ellen, azok következményeiért a becikkeiyezett gazdasági szerződések alapján nem vagyuak felelősek. Semmiféle követ­keztetés utján odajutni nem lehet, hogy a magyar cimletbiríokosok egy fillérnyi kárt is szenvedjenek. A francia újságok megdliepitásaival kapcsolatban kijelenti, hogy ott pél­dát vehetnének arról, ami ná iunk történt, amikor a francia gaz dasági érdekek megvédéséről volt szó, amikor a magyar bíróság vérző szív­vel bár, de meghozta a maga pár­tatlan ítéletét. (Ugy van, élénk él­jenzés a Ház minden oldalán) Mi is azt várjuk, hogy Franciaországban is személyi válogatás nélkül mindenki­vel szemben hozzák meg a megtorló Ítéletet. (Tenkovits János : Eresszék ki Nádossyt!) Gál: Franciaország ­ban is kivétel nélkül börtönbe kall juttatni azokat, akik a magyar gaz dasági életet megkárosították. A ma­gyar nemzet törvényhozása megta­lálja a módot arra, hogy a szenvedő magyarok börtönükből megszaba­duljanak. A magyar törvényhozás és nemzet vezérei hivatottak megítélni azt, hogy mikor bocsáthatja meg a törvény azt, amit a közvélemény már megbocsátott nekik. Azt kér­dem, miképen történhetett meg az, hogy éppen a magyar kötvények ke rültek a bűnösök kezeibe, hiszen az utódállamoknak szintén voltak ilyen kötvényeik. Felszólalása csak arra irányul, hogy tudják meg a küífdl dön, hogy nem bekötött szemekkel járunk és mint minden kérdésben, ugy itt is a jog erős talapzatán ál luok. Hamisított címletekért nem akarunk fizetni, az igazságot meg­hamisítani nem engedjük és meg­akarjuk menteni az országot olyan kiadásoktól, amelyeket bűntettesek akarnak reánk hárítani. (Helyeslés és taps.) Bad János pénzügyminiszter csak röviden akarja megállapítani, hogy semmi olyan intézkedése a békeszer. ződésnek nincs, amelyet a magyar kormány be ne tartott volna. Éppen azért ebben a kérdésben semmiféle felelősség Magyarországot és a kor­mányt nem terheli. Elsők voltunk a kötelességek teljesítésében. Feltéte­leszük, hogy ugyanez megtörténik másutt is. A kötvényeket mi bélye­geztük le, de ott hegytuk azokat tulaj­donosaiknál, mert nem is voltunk másra kötelezve. Mikor elrendelték, hogy be kell azokat szolgáiiatni, ezt a rendelkezést i3 végrehajtottuk. Ami az utódállamoknak a Caisse Commu­nehoz való viszoayát, továbbá azt a kérdést illeti, hogy vájjon a Caisse Commune jól gyakorolta-e az ellen őrzést, arra nézve nem hivatott nyilatkozni. De fel kell tételezni, hogy helyesen feleit meg feladatának. Itt bűncselekményről van sző, amely vizfgáiat alatt áll és éppen a*órt nem is nyilatkozik róla. Feltételezi azon­ban, hogy a francia hstó»ágok ». legpártatlanabb formában járnak el a kivizsgálás tekintetében. Vissza­utasítja azt a vádat, mintha a ma­gyar kormány titkolődsnék. A ma­gyar kormánynak semmi titkolnivalőja nincsen. Egyetlen feladatunk p.z igaz­ság felderítése és éppen mi voltunk az elsők, akik felhívtuk a figyelmet az ügyre. Várjuk meg nyugodtan a vizsgálatot. Meggyőződése, hogy a teljes igazság k derül. Ismétli, hogy Magyarországra nem származhatik semmiféle kár, mert Magyarországot nem terheli semmiféle felelősség. Angol bankigazgató nyilatkozata magyar benyomásairól London, november 18. Bark Péter volt cári pénzügyminiszter, ez Anglo Intemacionale Bank igazgatója teg­nap érkezett vissza keleteurópai ut' járói. Magyarországon szerzett be­nyomásairól ugy nyilatkozott, hogy a helyzet kielégítő, egyetlen nahéz­ség a külkereskedelmi mérleg defi­citje. A külföldi bankok hajlaadók nagyobb kölcsönt nyújtási Magyar­országnak. Nagy tornádó pusztított Amerikában Washington, november 18. Teg­nap Washington áilamban és kör­nyékén borzalmas szélvihar pusztított. Egy iskolaépület beomlott, sok ház suiyo3an megrongálódott. Eddig 7 halálos és 35 súlyos sebesülésről számolnak be a jelentések. Az anyagi kár több millió dollárra rug. A város délnyugati részében a vihar négy utcában tőből kicsavarta a fákat. A tengerészeti repülőáilomáson a vihar félmillió dollár kárt okozott és 8 vizirepűlőgépet megrongált. A tornádó a szomszéd államokban is nagy ká­rokat okozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom