Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-11-08 / 252. szám

Ara ÍO fillér Békéscsaba, 1927 november 8 Ked

d VIII évfolyam 252. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: §éké;csaba Szent István-tér 18. Telefon 60. I fUggeílen Keresztény politikai napilap Sseövetaég Qtvataloa lapfa .Falu' Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy Sióra 2 pengő. Egyes szám ára 10 fillér A tekintetes vármegye sohasem állott valami négy kegyben a mindenkori radikálisok előtt. A magyar politika történetében vörös fonalként húzódnak végig azok a támadások, amelyeket bizonyos világnézeti csoportok nem szűntek meg alkotmányos életünk egyik legősibb intézménye eilen hangoztatni. Pedig a vármegyei intézmény valami olyan fundamentuma volt mindenkor a nemzeti életnek, amely éppen önkormányzati jogainál fogva az elmúlt évtizedekben sikerrel szállhatott sikra a magyar nemzeti ideálokért és törekvésekért, amikor bizonyos kísérletek történtek arra, hogy a nemzet egész egyetemével oly uralkodói akaratot fogadtassanak el, amely ellentétben állott a tételes magyar törvényekkel és az alkotmány szellemável. «J Nagy és nemes múltra hivatkozbatik a tekintetes vármegye s még ma is, amikor bizonyos mérvű reformokat akarnak megvalósítani a vár megyei közigazgatás terén, nem akarják érinteni a vármegyei intézmény lényegét, hanem csak az adminisztráció terén akarják a viszonyokat megjavítani s a mai kor követeimé nyeinek megfelelővé tenni. Az utóbbi napokban radikális oldalról ismét támadások hangzottak el a vármegye intézménye ellen annak kapcsán, hogy két járásban a hivatali vizsgálat szabálytalanságokat derített fel. Nyilvánvalóan nem örvendetes tény az, de az egyes esetekért semmiesetre sem lehet felelőssé tenni azt az ősi intézményt, amely a mult során nem egyszer, de százszor is kiáltotta a nagy pró bát s bebizonyította, hogy a magyar alkotmányos élet múlhatatlanul szükséges alkatrésze. Magyarországon körülbelül ma 80 főszolgabi. ói járás van s a járások vehetői közül kettő még ki nem derített okok és lelki motívumok alapján a bün útjára tévedt. A bün emberi gyarlóságunk velőjárója, mindig volt és lesz is, amig csak emberek fognak élni a földön. A törvény éppen arra való, hogy a bűnözőt felelősségre vonja s elkövetett vétkéhez mérten büntesse. Az előbb említett két esetben is ez fog történni, a bűnösök elveszik méltó büntetésüket s az emberi gyarlóság el fogja szenvedni a törvény szigorának aujtő Ítéletét. Épem ebből a szempontból tekintve, nem tudjuk megérteni, hogy miért kell és miért szabad merészen általánosítani a két elszigetelt esstbő! azt következtetni, hogy a vármegye intézménye elavult s gyökeréig roalott. Ha az ilyen általánosításokét megengednők, akkor egy olyan kollektiv felelősséget léptetnénk életbe, amely a legszörnyűbb következmé nyeket vonná maga után, mert ssükségszerüen sújtana a bűnösekkel együtt ártatlanokat is. Azok, akik a vármegyét most újólag támadták, meggondolhatnák, hogy fellépésüknek semmi komoiy alapja nem volt, mert nem princi piélis kifogásokat hoztak fel, hanem rámutattak két olyan esetre, amelyek az embori esendőságnek és gyarlóságnak számláira írandók. Le. hetnek a vármegyei alkalmazottak között paoamisták, hiszen amikor valakit a vármegye szolgálatába fogadott, nem adhatott garanciát arra vonatkozólag, hogy milyen lesz az illető viselkedése és erkölcsi garanciája pl. 20 év múlva, de maga a vármegye ősi és nemes intézménye felül áll és felül kell hogy álljon minden panamavádakon s ezt bizonyára azok is épen ilyea jól tudják, akik most újból megtámadták ezt az ősi intézményt. Olasz előadás Magyarországról , Magyarország mindig számithat olaszországi barátaira" Róma, november 7. (MTI) Bricchi neves olasz újságíró a „Dopo lavere" dísztermében nagyszamu közönség előtt figyelemreméltó előadást tartott Magyarország ról. Rövid iöfténslmi visszepillantás után mozgótényképek bemutatása mellett ismertette Budapest nevezetességeit. Majd beszelt az ország gazdasági te kulturális viszonyairól. Ezután rátéri a trianoni béke okozta változások ismertetésére. A ,közönség figyelmét megrag&dó adatokkal dokumentálta a béke következményeit. Beszédét azzal fejezte be, hogy az utolsó szót még nem mondották ki és mig ez nem történik meg, Magyarország mindig számithat olaszorssdgi barátaira. Az előadás végeztével a közönség lelkes ünneplésben részesítette Bricchit. Az előadást végighallgatta a fascista intézmények tanulmányozására kiküldött magyar küldöttség is. Tért nyertek a magyar pártok a vajdasági községi választásokon Belgrád, EOV. 7. A vajdasági községi választások simán folytak le. Csupán a Szabad kától nem messze fekvő Mérges pusztán fordult elő incidens. 20—30 bunyevác paraszt megtámadta dr. Mezey István választási elnök autó ját és azt a radikális párt alleai kifakadások közben összezúzta. Mezeyt magát nem báatották, de a kíséretében !evő£egyik választási funkcionárius verekedés közben bordatörést szenvedett, másiknak pedig vállpsrece törött el. A magyar városokban a magyar pártnak sikert hozott a választás. Legkedvezőbb a számarány Újvidéken, ahol a városi képviselőtestületnek 18 jugoszláv tagja mellett 16 magyarpárii tagja lett. Igen kedvező még a számarány a magyarpártra nézve Nagybecskereken és Zentán is. Apponyi Albert grófnak a budapesti Kossuthszobor leleplezésén mondott beszéde Apponyi Albert grófnak vasárnap, a budapesti Kossuth szobor leleplezési ünnepélyén mondott nagy b« szádét elabb ismertetjük kivonatosan: Midőn ma történelműnk egy óriásának, Kossuth Lajosnak szobrát leplezzük le, nem kell sokat kutatnunk, hogy mik az ő élete munkájának vitán felülálló, soha el nem mulő értékei. Két nagy eszme és egy nagy energia forrt össze a köztudatban az ő nevével. Röviden kifejezve ez a két nagy gondolat a magyar népszabadság és a magyar nemzeti függetlenség ikertestvér gondolata. Ez a két vezáreszme történelmi fejlődésünkben elválaszthatatlan volt egy mindant átfogó reforinmunkától. A mindent összefoglaló reformok korszakában gondviselésszerűen adattak nekünk a nagy férfiak, akiknek körében Kossuth Lajos működött. Eötvös József, Széchenyi István, Deák Ferenc és Kossuth Lajos nevéhez fűződik főképen ez a reformkorszak, meíyben valamennyien egyformád követelték a nemzeti munka egyesítését. Széchenyi István társedttlmi reform tevékenysége Kossuth Lajost fellelkesítette, hiszen ő koszorúzta meg Széchenyit a legnagyobb magyar nevével. Ds Kossuth nem hitt tisztán a társadalmi reformok sikerében, ha nincs egyuttel biztosítva a nemzeti függetlenség. Széchenyi lángoló hazafisága bizonyosan átérezte ezt az igazságot, hiszen ő volt Kossuth Lajossal együtt a kornak nagyjai között a legátfogóbb elme. Csak az akadályok mérlegelésében különböztek egymástól. Kossuth Lajosnak különleges nagysága abban állott, hogy milliók öntudatát az a két eszme érinti legközvetlenebbül, amelyet kiválóan ő képviselt: a nép felszabadításának és a nemzet függet enségének eszméje. És e nagy gondolatok terjesztésében övé volt a lángelmének legmerészebb szárnyalása. Kivételes, szinte démoni akaraterőre volt szükség. hogy korhadt viszonyokból kiváltva azt az ellenállhatatlan lelki áramlatot, mely egy kiváltságos osztályt rábirt a kiváltságról való önkéntes lemondásra, mely egy földesurakból álló parlamenttel megszavaztatta a jobbágyság eltörlését. Bármennyit írunk az izgalmas európai légkör számlájára, el kell ismernünk, bogy a tettéválást a Kossuthban való emberfölötti akaraterő kényszeritette ki. És azután a nemzet zöme vállalta a kockázatot, mely végül is tragédiába fúlt, Kossuth Líijos életének és a magyar nemzetnek tragédiájába. Mikor 1905 ben először tettem lábaimat Amerika földjére és sürü érintkezésbe léptem az amerikai nép minden rétegével, élőnek találtam Kossuth Lajos ötven évvel korábban kifejtett működésének emlékét és hatását. Az öregek azzal dicsekedtek nekem, hogy látták Kossuth Lajost, a fiatalabbak, hogy apáik látták őt. A magyar hivatásba, a magyar energiába vetett hit élt általa. A Kossuth.szimbólumban megrögzített nemzeti erőre é3 annak átvitelére az idegen nemzetek tudatában ma nagyobb szükség van, mint valaha. Szabadságunk és függetlenségünk ma más ellentállásokkm, más akadályokkal küzd, mint Kossuth Lajos idejében, de a küzdelem semmivel sem könnyebb. Akadhat e, aki függetlenségnek csúfolja azt az állapotot, amidőn ncp-nap után érezzük az idegen beavatkozásoktól való lealázó függést. Vájjon élet e ez ? A szabadságszerető népek ébredező lelkiismeretéhez fellebbezzük igazságtalan sorsunkat. Vájjon melyik élőnei szava harsog ugy végig a világon, mint ennek a halottnak márványbafaragott némasága. Megrendülve állunk hazánk ama szülöttjének szobra előtt, akinek nagysága merész ivben áihidal és összeköt világrészeket és korszakokat. eszmeáramlatokat és érzelmi hullámzásokat, vitákat és ellentéteket, felfordulásokat és uj alaku'áso kat, egy gondolatnak, a magyar szabadság, a magyar függstlenség benne megtestesült gondolatáuak kipusztíthatatlan erejével. Éljen ezen emlék mindenkorra, mint a magyar nemzeti energia emléke és a magyar feltámadás záloga.