Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-12-11 / 280. szám

Békéscsaba 1927 daceuber 11 KörösvldéU A betyárkirály utolsó látogatása a csárdában Irta Herke Mihály A lenyugvó napnak utolsó su­garát verték vissza a hires kon­dorosi csárda fakó szinü, hámlott falai, mikor a messze távolban puskaropogás zaja verte föl a nyári alkony bágyadt csöndjét. A láncos komondor csülökre ugrott, a csaplárosné fekete szeme megcsillant, a három szál füstös cigány megtörölte öklével álmos szemeit, ugy tekintgettek egymásra. — Vihar van odakint — mondta a csaplárosné — betyárok és pan­dúrok verekednek . . . Aztán odaszólt harsányan a boglyasfejü szolgálóhoz: — Panni! — üss csapot a hor­dóba — vendégeink lesznek ma ; nem pandúrok, a megye kopói, hanem betyárok. — Sűrűbben hallom ropogni a betyárpuskát, mint a pandúrokét. Ez a leendő győzelem biztositéka. Bort, meg vizet a söntésbe, Panni! Amikorra elvégezte Panni a kö­telességét, a három cigány is hurt feszitett a száraz fára. Készen vár­ták a rohamot: a betyármulatást. Mire fölült a fiastyuk a hamvas égre, lovak patái verték fel az őszi avart a kondorosi csárda tá­gas udvarán. Megérkezett a vezér 12-ed ma­gával. Egy se maradt el belőlük, Csak kettőnek vérzett a homloka. Oldalt súrolta meg azokat két el­tévedt pandurgolyó. A pandúrok azonban keveseb­ben jutottak haza eggyel. Igaza lett a feketeszemű csaplárosnénak. A betyárok győztek. El is mentek hát áldomást inni. Nemsokára fölharsant a muzsika­szó. Kigyulladt a száz szál gyertya. Folyt a bor, felhangzott a jókedv. Hullott a csók. Repült a nagy­bankó. A cigány húrja szakadt, a fája törött. Mulatott a betyár, mosolygott a csókos szájú, dalos nyelvű szép csaplárné. Ez volt utolsó mulatása a be­tyárkirálynak a kondorosi csár­dában. Mire 1870 ben lehullajtották le­velüket az illatos virágot termő öreg akácok a kondorosi csárda mellett, akkorára már ketrecében ült a puszták oroszlánja is, a vén betyár . . , Nem ugy fogták el, magától ment oda a bolondos. ígérettel, szép szóval csalta oda a mindenható Rádai gróf. Pusztai kapitányságot igért neki, ha segit elfogni a többi betyárokat. S a vén betyár bekapta a masz­lagot. Bement a szegedi várkapun önként . . . Egy óra múlva harmincfontos vas csörgött a lábán. A Ráday-bíróság meg össze­dugta a fejét ... Harmadnapra már a szegedi vár évszázados templomának bolt­ives nagytermében ült a hires ha­lálbíróság : a ÍRáday-törvényszék ötös tanácsa, Ott fenték a késeket: a kemény paragrafusokat . . . Öt biró ült a zöld asztalnál, Komoly, mogorva, zordonképü, deresfejü volt valamennyi. S a kérlelhetetlen szigor ott ült mind­egyiknek az arcán. Fakó arcuk mély barázdáit mintha a törvény paragrafusai szántották volna a homlokukra meg az arcukra. Ügy ültek ott. mint faragott márvány­szobrok, amelyekről, ha tovább akarta volna őket formázni a mes­ter keze, visszapattant volna az acél véső is. Igazi kőember volt valamennyi. Ésszel élő, de sziv nélküli kő­ember. Nap-napután osztogatták a ha­lált, meg a tiz—husz évi börtönt anélkül, hogy az arcuk izma is meg­rándult volna, vagy sziveikbe szá­nalom lopakodott volna be a tör­vényhálójába került, halálraszánt áldozatok vergődésén. Csak egy, az ötödik volt közü­lük a kivétel. Az ott ült középen. Alig harminc esztendős, magasnak, sugárnak látszó lányos képű, fe­ketebajuszu ember volt. Az arca is elütött a többi né­gyétől, mint a szelíd fehér liliomé az augusztusban nyilott kemény­szirmú, sötét-piros rózsától. Szemeiből szelídség, szivjóság sugárzott ki. Meglátszott az egész lényén, hogy nem birónak szüle­tett. Szívvel jött a világra. A paragrafusok sem tudták még megkeményíteni a szívét, sem a lelkét. Akkor is lágy, mosolygó tekin­tettel forgatta a maga előtt szétte­regetett Írásokat, hol jobbra, hol balra. Ugy böngészte, ugy néze­gette a száz féle vétkek és bűnök lajstromait anélkül, hogy magasan iveit nemes homlokára csak egy percre is kiült volna a rideg ko­molyság, a lélek keménysége, a szív fagyossága, a kemény, holt paragrafusok nyoma. Pedig a vén csapzott hajú bírák között ő volt a fő. 0 volt a Rá­day-törvényszék elnöke. Hat hónappal azelőtt küldte le a kormány a szegedi várba, Rá­day mellé, hogy vegye át a „ha­láltörvényszék" elnöki tisztségét (Folyt, köv.) Bámulatos minőség Nem ok nélkül ismerik el világszerte, hogy a CHEVROLET a „legelegánsabb kiskocsi". Tizenhárom év szakadatlan alkotó munká­jának és állandó tökéletesítésének eredménye minden szempontból csak elsőrangú lehet. Szerkezete, anyaga, motorának szokatlan teljesítőképessége, a nyújtott kényelem és meg­nyerő külső valamennyi egy óriási és a korral haladó szervezetnek, aCHEVROLET-gyárnak mesterműve, amely mögött a General-Motors úgyszólván határtalan anyagi fti—mI ÍI lehetőségei és kimeríthetetlen /•-— —^ PF^j J' S A CHEVROLELTkülönös elő- T J^ Mf nyei: elpusztithatatlanság, telje- ^ Áraink típusok szerint: 5320 P, 6320 P, 6950 P, 8320 P, 8750 sítőképesség és megbízhatóság hosszú évek gyártási tapasztalatainak és a General-Motors kísérleti úthálózatán történt próbáknak ered­ményei. CHEVROLET a technika mai álapotának megfelelő gépszerkezet, amely a Gereral-Mo­tors világhírű laboratóriumának tudományos kutatásaiból és'gyakorlati kísérleteiből forrott ki Az előkelő vonalvezetés, megnyerő külső, tökéletes kényelem, gondos kivitel, a közismert Fischer Karosszéria Művek hoz­záértésének bizonyítéka. A bámulatos CHEVROLET minőségét CHEVROLET senkisem tudja elérni. P, 9200 P. Békéscsaba Andrássy-ut 48. Telefon: 275. CHEVROLET TEHER-, GYORSSZÁLLITÓ ÉS SZEMÉLYAUTOMOBILOK Autorizált képviselet és raktár: ICZKOVITS GÉPÁRUHÁZ Tótkomlós Orosháza SZEGED Főtér Szentesi-utca Kossut L.-n.*8. Telefon: 14. Telefon: 198. Telefon : 19-60. GENERAL MOTORS CORPORATION GYÁRTMÁNYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom