Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám
1927-10-16 / 234. szám
Ara ÍO fillér Békéscsaba, 1927 október 1 6 Vasárna p VIII. évfolyam 234. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. független keresztény politikai napilap A „F a In" Sxöveíaég f>lvataloa lap fa Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő Egyes szám ára 10 fillér Hitelélet Irta: Dr. TEMESVÁRY IMRE országgyűlési képviselő Kétségtelen, hogy gazdasági emelkedésünkre igen jótékony hetással volt az utóbbi esztendők mezőgazdasági eredménye és az a kedvezőbb atmoszféra is, amely a középeurópai államok gazdasági életét bizooyos mértékig föllenditette. Különösen éreztük ezt a hiteiélet terén, ahol az előző évek elzárkőzottságával szemben az utóbbi időkben jelentékeny enyhülést tapasztalhattunk és ex tette lehetővé, hogy ugy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem olyan kamatláb mellett juthatott kölcsönhöz, amely már termelőmunkájánál — előrelátó kalkulációt feltételezve — meghozta fáradságának gyümölcsét. Mégis, hogy a mezőgazdaság, valamint az ipar és kereskedelem fokozottabb mértékben megindulhasson és hogy a drágaság is fokozatosan csökkenhessen, ehhez szükséges volna, hogy a kamatláb jelentékenyebb mértékben szálljon alább. Bár e kamatlábak az előző évek kel összehasonlítva mégis lassú tempóban halad előre. Ennek az az oka, hogy 6 belső tőkeképződés igen lassan halad, aminek oka viszont tőkeszegénységünkben rejlik. Másrészt oka ennek a mi pénzintézeteinknek túlméretezése, vagyis az, hogy az ország mai megcsonkított állapotához mérten meglevő pénzintézeteinknek igen nagyok a rezsiköltségeik, ezenfelül a vidéken különösen az utóbbi években elszaporodott apró, igazán életképtelen kis pénzintézetek kamatpolitikája, amelyek most csak nagy kiadással járó tisztviselőkaruk létfenntartásáért küzdenek. A nagyobb pénzintézetek ezeket a súlyos rezsiköltségeiket külföldi kapcsolatok teremtésévei akarják ellensu'yozni és ipari, vagy más téren szét tudják osztani nagy költségeiket, ellenben a jelentéktelen aptó kis pénzintézeteknél nem marad más hátra, mint vagy felszámolás, vagy a nagyobb életerős vidéki pénzintézetekkel való fuzionálás. Azok a vidéki pénzinté zetek sem tudták eddig olyan mér tőkben leszállítani a kamatokat, amilyen mértékben az szükséges lett volna, amelyek életképesek és amelyek a Pénzintézeti Központ, valamint a Nemzeti Bank irányítása következtében az apró pénzintézetekkel szemben már sokkal olcsóbb kamat mellett helyezik ki tőkéiket. Ennek okát pedig abban látom, hogy a velük összeköttetésben álló nagyobb pénzintéseteknél a visszleszámitolási kamatláb még mindig igen magas. Ez a magyarázata annak, hogy különösen a vidéken még mindig nem érezhető a kamatláb csökkenése olyan mértékben, mint aminő arányban az általános hitelélet javulása már minden téren észlelhető. A pénzügyminiszter által közzétett havi kimutatásokból azt látjuk, hogy a takarékbetétek, valamint a folyó számlabetétek álladéka a postatakarékpénztárnál. valamint 13 legnagyobb budapesti pénzintézetnél az 1924. évi állapottal szemben szinte ugrásszerűen emelkedett, olyannyira, hogy a takarékbetétek álladéka ma 27'6 százalékát, a folydszámlabeté teké pedig 61*6 százalékát érte már el az 1913. évi álladéknak. Ha most éhhez az örvendetes belső tőkeképződéshez hozzászámítjuk azokat az óriási összegeket, amelyek, a külföld megélénkült bizalma következtében, az országba beöxönlöttek, ekkor önkéntelenül mégis arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a pénzintézeteknél meginduló egészséges verseny, a közeljövőben, mégis csak, közelebb fogja vinni a kamatlábakat a békebeli állapothoz. Valóságos életfeltétele ez ennek az országnak, amit talán akkor látunk leginkább, ba külkereskedelmi mérlegünknek szomorú képére egy pillantást vetünk. Ha behozatali többletünket lájtuk kivitelünkkel szemben és ha azt látjuk, hogy a visszaesés épen Magyarország legfontosabb gazdasági ágánál, a mezőgazdaságnál észlelhető, ak kor mindent el kell követnünk, hogy a termelési hitel olcsóbbá tétessék, hogy ezáltal exportképesek lehessünk. De másrészt el kell követnünk mindent, hogy azokat az akadályokat, amelyek talán a minőség leromlása, avegy egyéb körülmények^ következtében a mi piacunknak külföldi hírnevét megrontották, minél előbb elhárítsuk. Az értékesítésnek ezt az előfeltételét kell megteremtenünk és ha ez megvan, akkor az értékesítést magát kell megszerveznünk, mert e nélkül nem remélhető, hogy az az óriási ür, amely külkereskedelmi mérlegünkben mutatkozik, valamiképen betömhető legyen. Csehországnak vissza kell adnia az elrabolt magyar területeket (Bp. Ért.) Londoni jelentés szerint a »Daily Mail* mai száma cikket közöl a magyar kisebbségek helyzetéről Heathcote nemzetközi tekintéllyel biró ismert publicista tollából. Heathcote éppen most tért vissza Csehországból, ahol hosszabb látogatást tett. Cikkében annak a véleményének ad kifejezést, hogy a trianoni béke semmi esetre sem lehet hosszú életű s hogy Magyarország felosztását csak Lengyelország felosztásával lehet összehasonlitani. Csehországnak hamarosan számolnia kell azzal — irja — hogy valamilyen formában vissza adja Magyarországnak azokat a területeket, melyeken magyar kisebbségek laknak. Heathcote ezt a követelését a tót és ruténlakta területekre is kiterjeszti mondván, hogy a Felvidéket és az Erdőskárpátokat szabaddá kell tennie Csehországnak. A cselédtörvény módosítását kívánják a békéscsabai gazdák A Kisgazdaegylet memoranduma a főldmivelés&gyi miniszterhez A békéscsabai kisgazdák országos érdekű pacaszokat tárnak fel abban a memorandumban, amelyet Araczky György városi képviselőtestületi tag állított össze s Drienyovszky János elcökkeS az éléo magáévá tett és a földmivelésügyi miniszterhez terjesztett fai a Békéscsabai Kisgazdák Egyesülete. A memorandum a cselédtörvény nek olyan intézkedéseire mutat rá, amelyek a gyakorlatban nem váltak be és egyoldalú megterheltetést jelentenek a kisgazdákra. Ezek ellen a kisgazdákat sokszor méltatlanul sújtó rendelkezések ellen kért orvoslást a Békéscsabai Kisgazdák Egyesülete memorandumában, amelynek részletes ismerteté sét Araczky György összeállításában jövő számainkban folytatólagosan közöljük. A gazdák a pótadó emelése ellen A folyó hó 17-én, hétfőn délelőtt tartandó városi közgyűlés tárgysorozatának legfontosabb pontja az u] költségelőirányzat, amely körül éles vitára van kilátás. Amint halljuk ugyanis, a kisgazdatábor élén Drienyovszky János elnökkel, a kisgazdaegylet elnökéve!, egységesen akar fellépni a városi pőtadonak 40-ről 45 százalékra való felemelése ellen. A gazdák azzal indokolják merev és határozottan egyöntetű álláspontjukat, hogy az ö adóalapjuk már 1926. óta lényegesen emelkedett, ami automatikusan von maga után az eddigi kulcs meghagyása esetén is egy komolyabb pútadóemelést. Ezenfelül hangoztatni kívánják, hogy a polgárság teherbírását már az eddigi adómennyiség is végsőkig próbára teszi, tehát ujabb megterhelés elviselhetetlen lenne. Felemlítik, hogy mindig vannak rendkívüli kisdások, utcakövezési stb. hozzájárulások is. Hivatkoznak arra bogy a csorvási ut építési költségéit is csak a legnagyobb nehézségekkel lehetett előteremteni, ami szintén annak a bizonyítéka, hogy már eddig is tul sok a teher. A hétfői városi közgyűlés póttárgysorozata Most állították össze a hétfői városi képviselőtestületi gyűlés póttárgysorozatát, amelyet az alábbiakban közlünk : Legtöbb adótfizető képviselőtestületi tagok névjegyzékének kiigazítására bizottság kiküldése. Kéményseprőmesterek kérelme külterületi kémények seprésének kötelezővététele iránt. Ipari és kereskedelmi érdekeltségek kérése munkásbiztositó pénztári kirendeltség létesítése iránt. Simkó féle ház megvétele ügyében bizottsági jelentés. Előterjesztés az árvaszéki helyetteselnök megbízatása és pótléka ügyében. Szadik József fellebbezése a tanács határozata ellen. Linder Matild fellebbezése a csorvási kövesut költségek kivetése ellen. Evang. Nőegylet és Szociális Missió Társulat segély iránti kérelme. Kovács Mihály kövezetvám mentesség ügye. Schanzer Imre és a Békéscsabai Kisgazda Bank kérése szerződés átruházása iránt. Marik Mihály és neje elidegenítési tilalom alóli feloldás iránti kérelme. Az u. n. Bakucz-féle telkeken járdaépítés, utcarendezés és közmüvek létesítése iráati kérelem.
