Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-07-23 / 165. szám

2 KürtfvidéU Békéscsaba, 1927 julius 23 Gondolatok * * * Fogalom kezd lenni a magyar köztudatban Rothermere lord neve. Ei a jó nevü angol ur, a világ legnagyobb ujságvállalatának ura, olyan erővel képviseli a magyar igazságot a világsajtóban, hogy a legnagyobb és legkeserűbb szivü magyar irredenta sem tehetné jobban és hatásosabban. Klasszikus példája ez az engol főúr igazságunk hóditő erejének. Fajilag tőlünk idegen. Egy boldog, gazdag, hatalmas nemzetnek tagja, független mindentől és mindenkitől, csak a lelkiismeretétől függ. Lelkiismeretét a magyar igazság megragadta, nem hagyja nyugodni, arra kényszeríti, hogy sikra szálljon az igazságért. Elmehetne a magyar igazság mellett, foglalkozhatna lapjaiban más nagy világproblémákkal, de nem teheti, mert ez az Igazság fogjul ejtette. Csodálatos módon ki nyilt a szeme, ténymegállapításai olyan abszolút helyesek, hogy márványba lehetne metszeni. Kimondta a marasztaló ítéletet a békediktátum felett. Mi magyarok higyjük, hegyeket megmozditó hittel higyjük, hogy a halálos Ítéletet zengi messzehallatszó szava Trianon felett. * „Nem azért ffalt meg egymillió angol katona, hogy haláluk árán a jogtalanságot tegyük úrrá Európának e részében" — írja Benesnek, legádázabb ellenségünknek. Ez az angol beszéd, ilyennek gondoltuk, ilyennek csodáltuk mindig az angolt. Európa legrégibb alkotmányos nemzete nem érezhet, nem gondolkozhatik másképen, csak ugy, ahogy egyik nagy fia beszél most a világ lelkiismeretéhez. Igen, ennek keli felébredni, ennek kell elviselhetetlenül nyugtalankodni minden angol emberben : egymillió angol nem halhatott meg azért, hogy egy háborúba sodródott nemzet három és fél millió Zarúnűokutam Máría-zellbe. Irta: Dr. BARTYIKMÁTYÁS. Három héttel ezelőtt szíves-örö mest ígértem meg a Körösvidék szerkesztőségének azt, hogy utazásom mozzanatairól, benyomásairól és esetleges epizódjairól beszámolót fogok küldeni. Még akkor azt hittem, hogy beszámolóm legnagyobb részét a Semmering csudálatos természeti szépségeinek leírása fogja kitölteni s gondolni sem mertem volna arra, hogy tragikus epizódok forgatagába kerülök. De az rendesen ugy van, hogy az impressziókat keresni kell, az epizódok pedig maguktól adódnak. Az impressziókat nyitott szívvel és lélekkel szivja magába az ember — az epizódok elől pedig néha szeretne elzárkózni — ha lehetne. Sajnos nekem a Semmeringen nyert felejthetetlen benyomásaimat össze kel lett kevernem a vörös Bécs forradalmának keserű fináléjával. Bár sohasem voltam rajongója a héber litteraturának — most mégis az események kronológikus sorrendgyermekét fehér rabszolgaságba dobja ; hogy egymillió angol hulló vére temérdek könny és jajszó állandó forrása legyen. Ennek az igazságnak elviselhetetlen, lelkiismeretet marcangoló kínnal kell égni minden angolban. Angolországnak kétségbeejtő döbbenettel kell ráeszmélni arra a nyilalló tudatra, hogy a kisántánt becsapta, félrevezette, hogy a nagyhatalmak képviselői »teljesen tájékozatlanok voltak* a területek nemzetiségi és politikai viszonyai tekintetében, mikor a békét csinálták. Ezt nem mi mondjuk, ezt az igazság kiáltja háborús ellenfelünk ajkáról. * „Kérem Fxcellenciádat, tartsa eszében, hogy Anglia és Franciaország barátsága és áldozatai nélkül Csehország nem is léteznék." — Ilyen szép, udvarias formában ilyen súlyos igazságot még (Bp. Ért) A francia kolónia egyik vezetője, Duhaut urnő felhívást intéz a Magyarországon lakó honfitársaihoz és honfitársnőihez, hogy jöjjenek és csatlakozzanak hozzá annak a törekvésnek az érdakében, hogy kifejezést adjnak második hazájuk, Magyarország iránti nagy rokonszenvüknek és felemeljék szavukat a trianoni szerződés legkirívóbb jét megfordítom és — hátulról kezdem, egyrészt azért, hogy mint keserű pilulát hamar lenyeljem, másrészt pedig azért, hogy mint a közelmúlt eseménye — aktuállitását el ne veszítse. I. Bécs, Jul. 17. Őszintén bevallom, hogy, mint magyar ember bizonyos elfogultsággal — a magyar lélek erősen szubjektív érzelmeivel tekintettem Bécs féle. A császári metropolist nem tudtam és nem is akartam szebbnek, impozánsabbnak és elragadőbbnak elképzelni, mint Budapestet. Bécsnek a magyar történelemben való szégyenletes szerepét, a lakájos magyarfaló szívtelen várost, ha összehasonlítom ős Budának évszázados dicsőségével azt hiszem teljesen megmagyarázza és elfogadhatóvá teszi minden magyar embernek szubjektív felfogását. Micsoda jó származott a magyarságra nézve Bécsből ? Azért a rengeteg véráldozatért, amelyet Ausztriáért hozott 400 éven át a magyar — vájjon kapott •e az uralkodótól csenem vágtak soha a csehek fejéhez. Bsnes ur feját taglóütés érte, kábító, összetörő, ezer tonnás igazság zuhant a fejére. Vájjon mer-e ellens egy szót is ejteni? Bizony egymillió angol, nem tudom hány millió francia, olasz, gurka, néger (óh ártatlan szinesbőrüek) halt meg azért, hogy Csehország legyen, de C3eh egyetlen egy sem. Legfíljebb gyávasága, árulása büntetéseként néhány száz. Da áldozatot nem hozott, ha csak azt nem nevezi áldozatnak, hogy csapatonként szökött át az ellenséghez — vért nem ontott. De elárulta királyát, akiaek fiiesküdött, bajtársait, akiket — el- vagy átszökvén a frontról — ezzel hadifogságba juttatott. Elárulta fogolytársait, akiket a fogságban is folyton denunciált, mert cimborált az ellenséggel ott is. Ebből az aljas árulásból temérdek áldozatot hozott Benes népe. Folytatja most is az igazságtalanságának megváltoztatása érdekében. Hivatkozott arra, hogy a franciák Magyarországon, hála a magyar lovagiasságnak, a háború alatt is tarthatták szabadságukat és foglalkozásukat is nyugodtan folytathatták. Duhaut urnő felhívja még honfitársait, hogy rójják le hálájukat második hazájuk, Magyarország iránt. rébe egy igazi, őszinte köszönő szót? Sem jutalom, sem köszönő szó nem járt érte 1 Bécsnek sohasem volt célja Magyarország erősítése, hanem inkább a gyengítése, sőt a legázolása. Zrínyi, Frangepán, október 6. és az abszolutisztikus korszak sok más fekete dátummal együtt mind ezt bizonyítják. Hogy a sok elhullajtott magyar vérért, a tenger sok fájdalomért, könnyért, gyászért és nyomoruságért inkább az osztrák kormányzatot, mint a dinasztiát terheli a lelkiismeret mardosó felelőssége — azt a történelmi események mindinkább beigazolják. Mindebből csak azt akarom ki következtetni, hogy nem róható fel senkinek sem bünül, ha Bécs fölött elfogultan ítélkezik. Keserű fájdalom fogja át az ember lelkét, amikor a vonat Hegyeshalomra ér és egy órai vámvizsgálat után osztrák mozdonyt kapcsolnak a vonat elé. Hegyeshalomnál vöröscsikos sapkáju Osztrák vámőrök futkosnak a délcegen álló magyar rendőr előtt. Fél kilométerre áru'ást. A békeszerződés világos parancsa ellenére nem ad önállóságot Ruszinkónak, hallani sem akar a beígért tőt autonómiáról. Árulja az igazságot, mindig hazudik, mindig rágalmaz. Da most már kioyiltak a szemek, látja a világ a szőrös Jákob kezet. Szűköl a cseh, kezd aggódni. Megnyugtatjuk : jogos az aggodalma. A magyar igazság teljes gőzerővel megy előre a maga vágányain s végre is célhoz fog érni. Ds a hazugságra, világcsalásra tákolt cseh köztársaság >nem sokáig fogja élvezni, amit kapott, Anglia érzelmei teljesen elfordulnak tőle s helyüket a csalódottság és közömbösség foglalja el.< Ezt sem mi mondjuk, hanem az igazság mondja Rothermere szájával, (i) Holnap dönt a vádtanács dr. Toldy és társai ügyében (Bp. Ért.) A vádtanács holnap dönt Toldy Zoltán dr., valamint dr. Gecső Lajos, dr. Wertheimer Aladár és Barger István szabadlábra helyezése ügyében. SiTclcasztó póstamesternő Zalaegerszeg, julius 22. Schratz Teréz türjei póstamernő hónapokon keresztül eltulajdonította a kezelésére bízott hivatalos pénzeket. A vizsgálat megállapította, hogy összesen 26800 pengőt sikkasztott el. A póstamesternő tettét beismerte. Átadták az ügyészségnek. /I magyar-csef} döntőbíróság nyári szünete Budapest, julius 22. A Hágában székelő magyar csehszlovák döntőbíróság az idei nyári szünete julius 21-től szeptember 21-ig tart. Időjárás A budapesti meteorologiai intézet jelenti: Emelkedő hőmérséklettel átmenetileg száraz idő várható, utána időváltozás, erővel és zivatarral. innen már Burgenland van — az elszakított Nyugatmagyarország. Az osztrák gyorsvonat csak vánszorogva halad előre az áldott rónaságon, hogy minél több ideig kínozza az embert a trianoni gyógyíthatatlan seb fájdalma. Mindenütt aratnak — a gabona keresztekbe rakva várja a cséplést. Kora hajnalban már kaszák suhognak a harmatos árpában ... ezeresztendős magyar földön. Az ég is olyan szomorú; a sötét felhők közt vörösen bujkál a nap — én ugy érzem, hogy ez a táj mostanában mindig ilyen szomorú . . . Áthaladunk a régi határon — a vonat is gyorsabb iramot vesz ; nemsokára készülődós|; öt perc múlva Bécsben vagyunk. Még csak imittamott vannak házak, kisebb gyárak, a folyton szaporodó sínpárok mellett krumpli ültetvények sötétlenek — s mégis, már öt perc múlva Bécs ? Hihetetlen 1 Itt tör ki belőlem az első lesajnáló megállapítás : Ház ez az a hires Bécs ? A vonat huhogva megáll. Ostbanhof. Kopott épület, nem is szép, nem is impozáns, ugy nézne ki a budaAz osztrák kormány megnehezíti a magyar gabonakivitelt Bécsből jelentik: A magyar gabonatermés értékesítését nemcsak a lengyel gabonabeviteli tilalom neheziti, ami feltétlen sérelmes ránk nézve, hanem most az osztrák pénzügyminiszteriül! váratlan rendalete iá veszélyezteti és hátráltatja, amennyiben az osztrák pénzügyminiszter julius 16-tól julius 31-ig terjedő időben a 0'25 aranykorona buzavánot 0 30 aranykoronára emelte fel. A magyar osztrák pótegyezméay életbeléptetéséig a régi vámoknak kellett volna érvényben maradniok, da az osztrák kormány már most kihasználja a helyzetet s arzal, hogy a buza vámját felemelte ismét csak megnehezíti a magyar gabonakivitelt. A Magyarországon lakó franciák a trianoni béke ellen