Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-09-15 / 208. szám

Ára ÍO fillér Békéscsaba, 1927 szeptember 1 5 Csütörtö k Vili, évfolyam 208 . szám fUggetlen keresztény politikai napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal: j A „Falu" Szövetség ölvaialom lap f a ["Előfizetési &rak: Negyedévre 6 nengő. Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSÓ I Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 10 fillér Kincset érő magyar buza Az aranykalásszal ékes magyar rónaság évről-évre megadja nemcsak a mi mindennapi kenyerünket, hanem még a szomszédállamoknak is jut belőle, akik ellenségeink ugyan, de a magyar buza kalászbaszökkenését sóvárgó szemmel, éhes szájjal várják. A magyar gabona nagyrésze minden érben ezer vaggonszámra megy ki főként Ausztriába és Csehországba. Az osztrákok és csehek vetélkednek azon, hogy melyik kapja közülük a legtöbbet és minél olcsóbban, a ma­gyar búzából. Ugy a csehek, mint az osztrákok ravasz vámtarifával próbálják céljukat elérni s a magyar gazdák és kereskedők s főként a kereskedelmi miniszter éberségén múlik, hogy az osztrákok és csehek terve kudarcot valljon. Az osztrák vámügyi bizottság leg­utóbbi ülése furcsa szinben tünteti fel Ausztriának a lisstvámmal űzött taktikáját. Dr. Bauer Ottó felsióla lása szerint mega az osztrák kor­mány tett javaslatot arra, hogy Január elsejétől kezdve felemeli ugyan a vámokat, de másrészt megígéri a magyar malmoknak, bogv 600 ezer mázsa lisztkivitel ellenében a vám­többlet nagyobbik felét visszatériti. Ez aligha jelenti azt, mintha az osztrák kormány a lisztvám emelé sével az osztrák malomipar helyzetén akarna könnyíteni. A lisztvám eme lésével Ausztria voltaképpen két­oldalú taktikát követ. Ennefeaz intézkedésének egyik felét befelé szánta, az osztrák gazdák felé, akiket le akar kötelezni a védővá­mok Ígéretével. Ez a dolognak a belpolitikai része. Dé van ennek a kérdésnek Ausztria szempontjából külkereskedelmi fontossági is. Ha nézzük az éppen most közzétett kül­kereskedelmi adatokat, azt látjuk, hogy ez év első felében Ausztriából eredő behozatalunk 81-ről 94 millió pengőre növekedett a tavalyi álla­pottal szemben. Ennek a 13 millió pengős növekedésnek az a kereske­delempolitikai jelentősége, hogy eny­nyivel növekedett Ausztria vásárló­képessége félév alatt velünk szem­ben s ez terményértékre átszámítva közel 400 ezer mázsa buza ellen­értékének felel meg! Hogyan lehet az, hogy ilyen ked­vező körülmények között Ausztria kockázatba kezd, provokálni próbál bennünket és ujjat huz velünk ? Nem tudjuk ezt másként megmagya­rázni, mint azzal a ravasz fondor­lattal, amelyet Ausztria Csehország tavalyi magatartásából tanult el. A csehek ugyanis tavaly nagy lármával és fenyegetőzéssel ijesztgették a ma­gyar mezőgazdaságot, hogy igy meg ugy lezárják a határt, nem enged­nek be magukhoz lisztet, sőt kor­látozzák a gabona bevitelét is. Ma már ugylátjuk, hogy ez arra volt szánva, hogy Csehország siettesse a magyar kinálatot és ezzel lenyomja terményeink árát a világparitás alá. Ezt a célját el is érte olyan mérték­ben, hogy tavalyi kivitelünk egység­árain a megelőző év áraival szem. ben mintegy 50—60 millió arany­koronát veszítettünk" 1 Ennek az ügyes taktikázásnak az előnyét csendestárs gyanánt tavaly Ausztria is élvezte és most ugylát­szik, hogy ezt a piaci taktikázást a Csehországtól átvett módszerekkel akarja kimélyíteni. Az osztrák-cseh taktika nem sikerült. Ennek a takti­kának az idén számos körülmény nem kedvez. Mindenekelőtt az, hogy két hét óta feltűnően drágul a hajó tér, amellyel a tengerentúli gabonát Európába szállítják, vagyis ennek az egyetlen körülménynek maga után kell vonnia az idei kitűnő magyar termés versenyképességének növe­kedését. Már most tehát kereskedelmünk éberségén múlik, hogy milyen mér­tékben bírja ezt az uj fordulatot a magyar gabonaértékesítés javára ki­használni. Most össze kell nálunk fognia minden tényezőnek és min­dent elkövetnie, hogy a megváltozott helyzet előnyeit nemzetgazdasági jö­vedelmeink fokozásával élvezhessük. Nem lehet többé elbalasztani a magyar—román kérdés megoldását (Bp. Ért,) Villegas, a népszövetségi tanács jelenlegi elnöke ugy nyi­latkozott, hogy a népszövetségnek elég ereje van qhhoz, hogy a kis álla­mok közötti konfliktusokat elintézze. A magyar—román kérdésről az a véleménye, hegy nagyon nehéz és súlyos préblémák komplikálják a kér dést, de azt hiszi, hogy a megoldás kielégítő lesz. Azt kizártnak tartja, hogy ujabb elhalasztás következnék De. (Bp. Ért.) Gjnfi jelentés szerint ma délben konferencia lesz Benes cseh külügyminiszter és Gajzágo magyar delegátus között. f i—rw urnaiiiMi , iiinn mm mi amw a——a am—wa nw unimm —— -3——» A francia kormányt teszik feleléssé az olaszok a párisi olasz alkonzul meggyilkolásáért (Bp. Ért.) A >Corriera dalia Serac a párisi olasz alkonzul meggyilko­lásával kapcsolatosan azt irja, hogy a gyilkos állandó összeköttetésben állott a párisi kommunista körökkel, és hogy tulajdonképen a főkonzuli akarta meggyilkolni. A >Popolo d'Italia* azt irja, hogy a párisi olasz alkonzul a fascizmus ellen táplált gyűlöletnek esett áldozatul, és hogy a merényletért a francia kormány, a szabadkőművesség és a hires francia »demokráciac felelős. • 1IIB—••!•••••••• — I ——Ml IH MHiHH tll' U K — M MIIT 1M—— —• ——••—— MIIIIWI'MMffl«iWI—W Magyarországnak joga van ahoz, hogy követelje a területi változtatásokat Az angolok jól tudják, hogy a határok jó része módosításra szorul Chamberlain kijelentette Genfben, hogy Anglia nem garantálja az uj államok integritását (Bp Ért.) A „Daily Mail" mai vezércikkében a népszövetségi köz­gyűlés tanácskozásaival foglalkozva ázt irja, hogy Anglia nem vállalhat kezességet a háború után alakult államok biztonságáért és semmiesetre sem garantálhatja az újonnan alakult államok integritását. A besszarábiai határokra vonatkozóan épp ugy nem vállalhatja a garanciát Anglia, mint ahogy nem tekintheti örök érvényűnek a trianoni határokat. Magyarország nak joga vsn ahoz, hogy kérje, sőt követelje a területi változtatásokat. London, szept. 14. (MTI) >Ujabb garanciákról nem lehet szó< cim alatt a >Daily Mail< nagy megelégedéssel ir Chamberlain genfi beszédéről, melyben a miniszter nyíl­tan bevallotta, hogy Anglia nem haj­landó a locarnói szerződésben vállalt határgaranciákat más államok javára kiterjeszteni. Locarnó nem szolgálhat precedensül. Világosan hangsúlyozni kellett ezt, mert bizonyos kontinen­tális külügyminisztériumok nem értik meg ezt. Egyes kisebb államok han­gosan követelik, hogy a nagyhatal­mak vállaljanak garanciákat most ka­pott területeik integritása érdekében. Ezt a garanciát Angliától bizonyára nem fogják meg­kapni. Elsősorban a kisentente tagjai csapnak nagy lármát és azt követe­lik, hogy Anglia szükség esetén fegy­veres hatalommal oltalmazza őket ama szerződések revi»<ója ellen, amelyek meg nem érdemelt nagy területi gyarapodáshoz juttatták őket. Olyan védőfalat akarnak a revízió ellen, amelyhez nem lehet hozzá­nyúlni, mert maguk tudják legjobban, hogy ilyen védelem nélkül a revízió okvetlenül bekövetkezik. Felelősség nélküli lépés lenne, ha a britt biro­dalmat Besszarábia állandó védel­mére akarnák kötelezni, vagy éppen ugy nevetséges és felelősségnél­küli dolog lenne elvállalni a garanciát a szerencsétlen trianoni szerződésért, amely Magyarországot eldarabolta és lakosságának nagyrészét Csehországba és Romániába kebelezte be. Az ilyen igazságtalan elbánás nem érdemel sem rokonszenvet, sem vé­delmet. Lloyd George bizonyságot tett arról, hogy a békeszerződések szerzői nem tekintették ezeket a szerződéseket, olyan okmányoknak, amelyeken nem lehet semmiféle vál­toztatást végezni. Ha bebizonynl, bogy a te­rületi rendelkezések igaz­ságtalanok, vagy méltány­talanok voltak, akkor meg kell azokat változtatni. Ma­gyarországnak elvitathatat­lanul joga van, hogy ilyen változtatásokat követeljen. A népszövetségnek haladéktalanul meg kell vizsgálnia, miképen volna lehetsíges simán végrehajtani ezt a rendkívül szükséges rekonstrukciót. Chamberlain most figyelemreméltó nyíltsággal tárta fej a britt állás­pontot. Nagvbrittánia haderőit nem fogják mozgósítani Közép és Kelet­európa uj határainak védelmére an­nál kevésbbá, mert az angolok igen jól tudják, hogy a határok jó része módosításra szórni. A népszövetség legsürgősebb fel­adata, hogy ezt a módosítást elvé­gezie. Kaszala meg akarja Javítani világ rekordl Ját (Bp. Ért.) Kaszala Károly ma reggel 6 órakor a mátyásföldi re­pülőtérről kis 1000 köbcentiméteres gépével felszállt, hogy megkísérelje az ezen gépkategóriában múltkor felállított időtartami repülés világre­kordjának megjavítását. Kaszalának az a terve, hogy Budapest és Mo­nor között 12 óra hosszat repül oda és vissza. Folytatja világkörüli útját a „Detroit büszkesége" Omura, szept. 14. (Wolff; A »Det­roit büszkesége* nevű repülőgép reggel 6 óra 36 perckor utrakelt, hogy folytassa útját a Tokio mellett levő Kasumiga Ura felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom