Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám
1927-10-23 / 240. szám
Ara ÍO fillér Békéscsaba, 1927 október 2 3 Vasárna p VUL évfolyam 240. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. MMBHBBBnnBnH független keresztény politikai napilap a „Fa In" Sxöveiaég Qlvaialoa lap 1 a Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Klebelsberg öröksége A keresztény magyar kormány ujabban — ugylátszik — rejtvényeket ad fel a keresztény magyar társadalomnak. Mi, akik rendületlenül biztunk Bethlen István gróf politikájának álihatatosságában és biztunk kipróbált karjainak erejében, most egyre ugy látjuk, mintha bizonyos ellenáramútokkal szemben megtörne ez az erő s mintha tehetetlenül ha nyatlanának le ezek a karok. Legújabb meglepetésünk az a kormánynyilatkozat, amely szerint módosítják a numerus clausus törvényét. Nem tudhatjuk, kinek az ötlete ez a módosítás, hogy azonban végrehajtása a bejelentett tervezet szerint a fogorvosi szakmába vág, az — legalább is zsidó szemmel nézve a dolgot — bizonyos. Azt a paragrafust akarják ugyanis kiirtani, amelyiket a zsidók a törvény méregfogának tartanak s amelyik ellen megalkotása óta minden egyenes és nem egyenes eszközzel, minden téren, itthon és külföldön egyaránt küzdöttek. Ennek a paragrafusnak tartalma a következő: A beiratkozási engedély megadásánál nemzethüség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő szellemi ké pességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj. vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized ré szét. Aki ismeri a magyar egyetemek és a magyar értelmiségi pályák befogadóképességének egymáshoz való viszonyát, aki látja a diplomák szerzése terén károsan tapasztalható túltermelést, az előtt igazán nem lehet kétséges egy pillanatig sem, hogy itt szükség van a becsületes numerus claususra. Azt pedig, hogy a most érvényben levő numerus clausus becsületes és igazságos, minden tárgyilagos bírálónak el kell ismernie. Csak rossz előítéletekkel és a magyarság ügye elleni vak elfogultsággal lehet ennek a nagyon szerény önvédelmi intézkedésnek megváltoz tatását kívánni. Hogy ilyen előítéletekkel és elfogultsággal átitatott ellenségei bőrén akadnak ennek az ügynek, azt látjuk már évek óta. Az ellenben meglepő újság számunkra, hogy a magyar kormány egy magyar ügyben az elfogult előítélet követelő megnyilat kozását tekinti döntő szónak A magyar közvélemény bizonnyal a Bethlen kormány gyengeségének könyveli el a numerus clausus törvényének megváltoztatását, történjék az bár a hazai pénzmágnások túltengő politikai befolyására, vagy akár genfi paraacsszóra, Amelyik magyar kormány Magyarországot idegenek túlságos érvényesülési terepéül engedi át, az enyhén szólva mulasztást követ el a magyarság életérdekei ellen és viselni tartozik a felelősséget az utódokkal szemben is. Kívánatosnak tartanók tehát, ha Klebelsberg kultuszminiszter ur méltó módon sáfárkodnék ezzel az örökséggel és nemcsak kényelmetlen tehernek tekintené. M, Dr. Bnd János pénzügyminiszter londoni látogatása a legteljesebb sikerrel járt Magyarország továbbra is számithat (Bp. Ért.) Dr. Bud János pénzügyminiszter kijelentette, hogy eddigi londoni tapasztalataival nagyon meg van elégedve. Londoni illetékes helyről azt a biztatást kapta, hogy ha Magyarország továbbra is folytatja a legutóbbi évek alatt követett az angol pénzügyi körök támogatására egészséges pénzügyi politikáját, akkor a jövőben is számithat az angol pénzügyi körök becses támogatá sara. Bankkörök részéről is kapott biztosítékokat és ezeket a tanácskozásokat karrierje tetőpontjának tekinti. A munkásság tiltakozása Moszkva rabszolgasága ellen (Bp. Ért) Tegnap délután a Vágipárt Hernád u'c i helyiségébe 5 vasbotokkal felfegyverezett ember hatolt be ós vezetőjük Dohány Ferenc nagy beszédet mondott a párt tagjei előtt, amely szerint a munkásság nem hajlandó türai, hogy a Vági-párt a tauuaaowM mmtMUfia awananiaa n» ra*c •••• otínn IMBK Pusztító áradások Szerbiában Grácz. okt. 22. (Bácsi TI) Belgrádi jelentés alapján a „Tágas Post" azt irja, hogy Szerbiában, Boszniában és Hercegovinában a tartós eső zések következtében a patakok és folyók erősen megdagadtak és sok helyen ki is áradtak. Különösen nagy károkat okozott a Morava folyó, mely több hidat letépett és elöntötte a partjain fekvő helységeket. A veszélyeztetett vidékekre katonaságot rendeltek ki a lakosság segítségére. •nmnia ••••aniisHwaa ••HÜWBHBII nnscusa IUOBH Hinina Tanácsülés A folyó évi oklóber hó 21-én tartott tanácsülésben a kővetkező ügyeket intézték el: Iparigazolványt kaptak: Petrovszki Pál szobafestő és Sipevár Pál kőmivesme'iter iparra. Teiekdaraboíási engedélyt kaptak: Zelenyánszky Mátyás és Huszár György. Építési engedélyt kaptak: Perdi Hona és Judit, dr. Kolpaszky László, A MÁV, Mitykó Qyörgy, Fekete István, Hrabovszky Mátyás és Kovács János. megyar érzelmű munkásokat Moszkva rabszolgaságába hajtsa. Nagy csődület támadt Dohány körül, amelynek a rendőrség vetett véget. Több embert előállítottak. Az előállítottakat Dohány kivételével még az este szabadon bocsátották. :Rendőri segédlettel folynak a Szomori—Weiszfeld „Nagyasszony" cimü darabjának előadásai (Bp. Ért.) A Nemzeti Színház teg nap esti előadása nyomán tárnedt tüntetésből kifolyólag 97 embert állítottak eJő a VII. kerületi kapitányságon, ahol egész reggelig folytak az igazoltatások. A tüntetők közül csak hármat, névszerint Nagy Lász lót, Zsapka Kálmánt és Pirovics Lajost tartottak a rendőrségen, a többieket elbocsájtották. A rendőrség, hogy a »Nagyasszony« előadásaival kapcsolatos tüntetéseknek gátat vessen, ezentúl még nagyobb készültséggel vonul fel, hogy már csirájukban elfojtsa a zavargásokat. (Bp. Ért) Az >Uj Nemzedék* mai számában kéri a belügyminisztert és kultuszminisztert, hogy vegye le a Nemzeti Színház műsoráról Szomori Dezső darabját, a »Nagyasszony«-t, amely állandóan irritálja a közvéleményt. Időjárás A meteorológiai intézet jelenti: Déli légáramlással, többnyíre borús, igen enyhe és csapadékra hajló idő várható. Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 10 filléi Filippinyi Sámnel nrnak Békéscsabán Nézze kedves, ha még eddig nem tudná, felhívom rá b. figyelmét, hogy a penna veszedelmes szerszám. Példának okáért volt egy tudósnak egy pennája, amellyel csodálatos értékű gondolatait irta le s ezzel négy jótevőjévé vált az emberiségnek. Ugyanennek a tudósnak viszont egy oktalan majma is volt, amely jószág ugyanazzal a pennával saját szemét szúrta ki, anélkül, hogy valamit is használhatott volna vele majomtársainak. Ne higyje, niocs szándékom ónt a majmok közé sorozni, de látja, a tudóstól a majomig még sok különböző képességű árnyalat akad olyan, amelynek nem jó tollat vennie kezébe, mert kárt tesz magában vele, hamarább, sem minthogy másoknak használhatna. Pedig higyje el, csak ugy van értelme, hogy pennával álljon nyilvánosság elé az ember, ha nem árt, hanem ^használni tud. Az iró, — még ha csak a vidéki sajtó szerény napszámosa is —, csak akkor nem végez hiábavaló munkát, ha valamely nemes irányban hatni tud. Ennek a hatásnak sok fegyvere van (komoly argumentumok, higgadt meggyőzés, nemes humor, szellemes irónia, az olvasók igényeinek megfelelő stílus stb.) —, de ezek között a fegyverek között az ön által használt >Ostobaeág< hangneme eleddig ismeretlen volt a magyar sajtó történetében. Nem is kívánatos, hogy használatossá váljék, mert — gondolja csak meg — hová lenne igy az a bizonyos magyar kultúrfölény?... Éppen mi, megyar újságírók üssük rajta az első rést ? ... Ha pedig más fegyverei netalán nem volnának a magyar sajtó és az amúgy is eléggé meggyötört magyar közönség boldogitására, igy saját érdekében javaíhatnám, hogy lépjen vissza erről a rögös pályáról. Nincs abban semmi. Megpróbálta, nem sikerült és kész. Kinek mi köze hozzá I Higyje el, ez nem olyan nagy szégyen, mint az >Ostobaság< hangnemében >bö!cselkedni.< A közönség majd természetesnek találja, hogy aki szobrász, vagy járdaszakértő, annak még nem kell feltétlenül jő újságírónak is lennie. A közönség jó. A közönség meg bocsájt. A közönség eifelejti Filippinyi Samut. Vagy várjon csak, itt van még a Sajtófőiskoia. Mondják, hogy ez olyan intézet, amelyben ambiciózus volontőrök kiegészíthetik hiányos újságírói képességeiket. Ez talán önnek is segítségére lehetne. Ámbár — tudja Isten, hogy vagyok vele — én nem bizok e főiskolák csodatevő erejében. Diplomákat oszthatnak, ám ehol az a bizonyos szikra hiányzik, ott — ugy e belátja ? — hiába minden. Remélem, nem kérdi, miért részesítem jótanácsaimban. Ez is egyik főbenjáró újságírói tévedésének a
