Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám
1927-10-20 / 237. szám
Békéscsaba, 1927 október 20 Ara ÍO fillér Csütörtök VIII. évfolya m 237. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: likéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. A cselédtörvény módosításáért folyamodtak mostanában a földmivelésiigyi miniszterhez a békéscsabai kisgazdák. Nagy körfiitekintéssel és a törvény paragrafusai között való megfelelő járatossággal gyűjtötték össze kisgazdáink azokat a panaszaikat, amelyek abban az áldatlan helyzetben gyökereznek, hogy a cselédtörvény a tanyavilág speciális viszonyainak ismerete nélkül készfiit s intézkedései emiatt nem veszik figyelembe azokat a kívánalmakat, amelyek a tanyai gazda és cselédsége között a gya korlatban felbukkannak. Különösen itt Békéscsabán és környékén tapasztalhatók ezek a hiányosságok, amelyeknek súlyos következményeit a cselédperek n.ngy tömege bizonyitja jegjobbaa. Ezeknek az áldatlan perlekedéseknek akar véget vetni a csabai kis gazdák akciója, amely távolról sem antiszociális kényszerrendszabályok bevezetését kivánja, hanem ellenkezően, éppen a meglevő törvényben emiitett kényszerrendszabályok alkalmaztatásának elkerülését célozza n reális viszonyoknak megfelelő cseléd szerződtetési formulák törvényes biztosításával. Kisgazdáink igen bölcsen abból a tapasztalati tényből indulnak ki, hogy a helyére hatósági kényszerrel visszaállított szerződésszegő cseléd már nem hasznos munkása a gazdaságnek, hanem fizetett ellensége. Ezért legyen tehát inkább maga a szerződés móltáoyos, szabályai simuljanak a helyi viszonyokhoz és se adjon ezer alkalmat a kibúvásra, a visszaélésre. A most érvényben levő törvény nem is ismer olyan cselédtipust, amilyennel a mi gazdáink leginkább dolgoznak, holott ez patriatchálisabb viszonyt jelent minden más, hatósági kényszerre támaszkodó sablónnál. Ez az oka annak, hogy például a bentkosztos cseléd a rákaptafázott szabályok tömkelegét lelkiismeretlenül a maga meg nem szolgált hasznára és a gazda érzékeny kárára fordíthatja sokszor indokolatlanul. Méltánytalan dolog, hogy bármilyen törvény csak az egyik felet védelmezze, mig ugyanakkor elnézze a másik fél tudatos kijátszását. Védelmezze egyformán mind a két felet igazságos, betartható jogviszony teremtésévei ugy, hogy ne legyen káSzöveiaég Qlvataloa lapja Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 10 fillér ros se a gazdának, se a cselédnek és — ami országos érdek — se a termelés zavartalanságának. Hisszük, hogy meghallgatásra talál illetékes körökben gazdáink óhajtása, hisz szemmel látható, hogy nem a cselédekkel szemben való maradi elfogultság, hanem a tiszta méltányosság ós a jogos védekezés vezette őket arra, hogy az egyoldalú kiját szásra alkalmas paragrafusok módosítását kérjék. M. Elkobozták a „Népszava" mai számát Hitfelekezetek ellen izgatott Budapest, október 19. A budapesti büntetőtörvónyszék vizsgálóbirája elrendelte a >Népszava« mai számának lefoglalását, a napilapban megjelent >Mágiyát« cimü közleménynek hitfelekezetek e'len izgató tartalma miatt. A „Daily Mail" ujabb cikke Magyarországról A szövetséges hatalmak még nem teljesítették a Millerand-féle kísérőlevél Ígéreteit (Bp. Ért.) Londoni jelentés szerint a „Daily Mail" mai számában azt irja, hogy Keleteurópa békéje elsősorban azoknak az Ígéreteknek a teljesítésétől függ, amelyeket a szövetséges hatalmak tettek Magyarországnak. A Millerand-féle kísérőlevélben foglalt ígéreteket még eddig nem teljesítették. A Magyarországon történt óriási igazságtalanságokon mielőbb változtatni kell és Borah szenátor magyarbarát intervenciója igen nagy támogatását jelentené a magyar ügynek, mert felébresztené a népszövetségi tanács politikusainak lelkiismeretét és gyors cselekvésre ösztönözné őket. Erdélyi református pap kálváriája Elferdített temetési beszédéből az oláh állam megsértésének hamis vádját kovácsolták ellene Kolozsvár, október 19. Pár héttel ezelőtt Erdély egész magyar lakossága körében kinos feltűnést okozott, hogy dr. Nagy Elek nagybakoni református papot egy temetési beszéde miatt a sepsiszentgyörgyi állambiztonsági hivatal letartóztatta, egy hétig fogva tartotta, majd beszállította a kolozsvári hadbirőságra. A hadbíróság dr. Nagy Eleket szabadlábra helyezte, de aüg tért vissza falujába, csendőrök jelentek meg nála és ismét bekísérték Sepsiszentgyörgyre, ahol kihallgatása után megint szabadonbccsájtották. A sepsiszentgyörgyi ügyészség fellebbezése folytán azonban a brassói Tábla njból elrendelte dr. Nagy Elek letartóztatását és ismét a sepsiszentgyörgyi ügyészség fogházába szállították. A Nagy-Ügy kulisszái mögött politikai ellenfeleinek ós személyes ellenségeinek, főleg egy oláh pópá nak áakálódása rejtőzik, akik Nagynak egy beszédét, melyet egy 48-as honvéd fiának temetésén mondott, ugy ferdítették el, hogy abból az oláh állam megsértésének vádját lehessen kovácsolni. Uj szekta alakult Budapesten Zsidók, akik hisznek Krisztusban (Bp. Ért.) A »Nsuer-Wiener Journalt legutóbbi számában feltűnést keltő cikk látott napvilágot. A cikk szerint uj vallási szekta alakult Budapesten, amelynek tagjai zsidók, akik, azonban hisznek Krisztusban és ezért Krisztust hivő zsidóknak nevezik magukat. A lap szerint első összejövetelüket a mult héten tartották meg. Az uj szekta tagjai nemcsak az Ó-, hanem az uj testámentumban is hisznek és minden érdek nélkül akarják szolgálni vallásukat. Hevesi Simon főrabbi ugy nyilatkozott, hogy már hallott a Krisztust hivő zsidókról, azonban nem tulajdonit a dolognak semmi nagyobb fontosságot. Máskor is megtörtént már, hogy zsidók szektákat alapítottak, csakhamar rájöttek azónban, hogy furcsa helyzetbe kerültek, mert sem zsidóknak, sem keresztényeknek nem tekintették őket. Kétszázmillió útépítésekre A legutóbbi kimutatás szerint az autók ós a motorbiciklik száma 18 ezerre emelkedett Magyarországon és ugy látszik, hogy ez a statisztikai adat végre megmozdította az illetékes köröket is, hogy gondoskodjanak az utak helyreállításáról, amelyek mai elhagyott állapotukban a modern értelemben vett közlekedés céljaira egészen alkalmatlanok és a mainál jóval kisebb forgalmat sem bírnak el. A kereskedelmi és pénzügyminisztérium között a legutóbbi napokban megbeszélések folytak, amelyeknek során több évre szóló útépítési programban állapodtak meg és ennek lebonyolítására mintegy 120—150 millió pengő összeget irányoztak elő. Megmozdultak a megyék és a városok is, amelyek a maguk hatáskörében külön útépítési programokat dolgoztak ki. Ezeknek előirányzata 50—60 millió pengőre tehető, ugy hogy utak építésére ezen az alapon körülbelül 200 millió pengő állna rendelkezésre. Ezzel kapcsolatban Útügyi Társaság néven uj szervezet van alakulóban, amely kizáróan a magyar utak rendbehozatalának a kérdésével akar foglalkozni. A kezdeményezés ipari körökből indult ki, de máris csatlakoztak az alakuláshoz a mezőgazdasági érdekeltségek, az autóklub, a mérnöki kamara, továbbá a különböző érdekképviseletek. A társaság elnöki tisztségére Beöthy László volt kereskedelmi minisztert, a felsőház alelnökét szemelték ki, aki a tisztséget elvállalta. A társaság javaslatokat készül tenni a kormánynak arról, hogy az utak helyreállítása a fontosság és a forgalom szempontjainak figyelembevételével milyen sorrendben, továbbá bitumenezéssel, vagy pedig cementezéssel történjék- e ? Programjába vette a társaság annak a kérdésnek a megvitatását is, hogy az autóforgalom hol és milyen mértékben tudja pótolni a helyiérdekű vasutakat. Semmi kétség aziránt, hogy az Útügyi Társaság, amelynek megalakulására rövidesen sor kerül, a legteljesebb mértékben meg fog felelni hivatásának. Véleményünk szerint azonban itt csak egy teendőről van sző: jő utakat építeni, még pedig sürgősen és az egész vonalon. Ez pedig az intéző köröknek a kötelessége.