Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-10-16 / 234. szám

Békást-eaba. lí>27 október 16. Ksstélyi szőlőkbelí lakosok járda­építési ügye. Előre MTE a Csányi-u. kikövezé­sét kéri. MOVE sport egfesület kérelme támogatás iránt. Hangya Szövetkezet telekbérlet­ről való lemondása. Dr. Kö'séaya3sy Qyula szabad­ság iránti kérelme. Ratay Mária szabadsáa iránti ká­relme. Dr. Sseberányi Zs. Lajos inditvá nya tanítóképző felállítása iránt. Pollák Arnold indítványa az Ipar testületi segély- f. évben foiyositása iránt. Nem vasárnap, hanem hétfőn osztják ki a kigyósi csereföldeket Azt irtuk lapunk szombati számá ban a csereföldek kiosztásával meg­bízott mérnök értesítése alapján, hogy a csereiöldek birtokbaadása a kigyÓ3Í Wenckheim uradalomnak ezen célra kijelölt területén vasárnap lesz. Most a mérnök arról értesiti ezúton is az érdekalteket, hogy a közbejött akadályok folytán a kiosztás nem vasárnap, hanem október hó 17-án, hétfőn történik meg délelőtt 10 órá­tól a már ismeretes sorrendben. IIIII IIII •! 11 • IIIIIH • II•• IMIT "£SKBÍA*B HMHII Tanácsülés A folyó évi október 14 én tartott tanácsülésen a következő ügyeket in­tézték el: Iparigazoiványt kaptak: Berger Fe­reac látszerész, Szabó Imre vegyes kereskedő, Tóth Jánosnó korcsmai, Bárdos József cipő és rövidáru. Noth Dezső díszműáru, Zorn János bútor kereskedő és a Kőbányai Serfőző r.t. söikereskedő iparra. Gesztenyesütési engedélyt kaptak : Szilágyi Józssf, Nagy József, özv. Hammer Sámueltsé, özv. Viszt Ger­gelyné. Nyitvatartási engedélyt kapott: Brody Gyula. Telekdaraboíási engedélyt kaptak: Lovas János,Weis/;Mór, Gécs György Seres János ós Dobányos András. Épitasi engedélyt kapott: Macfík Mihály, Krizsán Mátyás, Moldován Mihály, Beesik Pál, Kurtág Igná^, Polgári Sarfőző rt., Orvos János, Kovács K. Györgyné ós Biroa Aadrás. •JOBBOKON MBHHBWA MWBCMIU IMURK «!•• MASSBBMB ..XRABOOCM — Felhivás a 101-es bajtár­sakhoz! F. hó 23-áu Orosháza nagyközség a világháborúban elesett hós fiainak emlékszcbrát leplezi le, akiknek legnagyobb része dicső ez­redünk kötelósóbe tartozott, Illő te­hát, hegy ezen az ünnepségen kellő számban rósztvegyüek. Találkozó az ünnepség kezdete előtt fél órával a községháza udvarán. Ez alkaloramal a volt 101-esek bajtársi szüvetsége azon kéréssel fordul hozzátok, hogy jöjjetek el erre az ünnepségre. Aki teheti, jöjjön már 22-én este, ami­kor is 8 órakor as oroaháii „Alföld" szálló éttermében találkozunk, hogy néhány kellemes órát a dicső múltra való emlékezésnek szentelhessünk. Bajtársi üdvözlettel a volt 101-esek bajtársi szövetsége. ÍSSá SZflBflDAlMIlRODA Budapest, Vili. Rákákóczi-ut 15 sz. Szabadalmak - Védjegyek - Mintaoltalmak Felvilágosítás dijtalan . Internátust kell építení a békéscsabai leánygimnáziumhoz A Kőrösök egész vidékéről, sőt megszállott területről ís idehoz zák taníttatni leányaikat a szülők. — A város fontos gazdasági érdeke is kivánja a 60 növendék befogadására alkalmas internátus felépítését. Az a hatalmas lendület, amely Csaba gazdasági életében mutatkozik, min­den téren uj következményekkel ál­lítja szembe a város vezetőit. A város társadalai összetételének gyors át­alakulása. a megváltozott őlatviszo nyok és Békéscsaba centrummá fej­lődése kulturális tárén is uj feladatokat rónak ránk. Uj tanintézetekre van szükség, amelyek a jelenben megin­dult és egészséges mederbe terelő dött fejlődés jövőjének biztosítására, fenntartására s a lehető legteljesebb fokozására hivatott uj nemzedékeket kellőképei: felfegyverezzék. Nemcsak Békácssbának, hanem messzi vidékének is nagy szerencséje, hogy a város vezetősége, képviselő­testülete s kivált kulturális ügyeinek bölcs irányítója, dr. Korniss Gáza tanácsnok, nem csak mogértis az idők szavát, haneoi érvényt is tudnak szerezni annak. Az e téren mutat kozó szükségletek helyes felismerése és kielégítése valóságos erőtartaléko­lás a jövőre s e nélkül egész mai emelkedésünk egy önmagában meg emésztődő és az eljövendő időkre gyökeret verni nem tudá, múló kon junktura volna. Sajnos, a még mindig gyütrő pénz­szűke mérsékelt tempóra kényszerit, de szükséges, hogy azonnal ragad­junk meg minden alkalmat, amely ke. Vvés áldozattal a városnak erkölcsi és jelentékeny anyagi hasznot is bizto­sító intézmények megszerzésére ki nálkozík. Ilyen kétkézzel megragadni való kitűnő alkalom nyílik most az uj leányliceum mellé egy legalább 60 növendék befogadá­sára alkalmas internátus építésére, aminek gondolatát — ha jól emlék­szünk — éppen Korniss Géza kul­turtanácsnok veietta fel, aki most tetjedelmas és jól megindokolt fel­terjesztést is szerkeszteti ezügybsn a vallás- és közoktatásügyiminisz terhes. A Korniss tanácsnok meggyőző alaposságával, mindenre kiterjedő figyelmével ós szakkérdésekben meg hajtást parancsoló tudásával össza állított felterjesztés éríntatt indokoiá sából mi csak röviden és egyszerű, de igy is meggyőző erejű formában ragadjuk ki az alábbiakat: Az internátus építése érdeke eiaő sorban magának az iskolásak, mert lehetővé tenné, hogy a messzi vidék­ről is ide törekvő laánynövűndékók teljesen benépesítsék a szép uj, cnodarn és minden követelménynek kiválóan megfelelő líceumot. Ef a városnak tekintélyes anyagi hasznot jíleat, mert a 60 idsgea leánynövendék mindegyike évente körülbelül 1500 pangót hagyna itt. Ezt pedig komoly léte ként kelUzámba veanüok a váro3 gazdasági vérkerin géséaek tdpiálása szempontjából. Érdake a csabai internátus fel építése egész vármegyénknek, sőt, amint a címben is jeíeztüít, a Körö söfc egász vidékének. Erre mi sem lehetne ékesebb bizonyíték, mint az elmúlt tanév statisztikája, amelyből kitűnik, hogy aencsas Bákésvár megye, hane n Csonkaarad Bihar ós Csanádvármagy® órintksző területei­ről is idehozták a szülők gyarme­keiket középiskolai taníttatásra, de ezenfelül csak az elszakított Aradról is 20 magyar leány jött ide vizsgázni a mult tanévben. Ezek a számbsli statisztikai adatok hagosan hirdetik, hogy nem csak szükséges, hanem életrevaló intéz mány is íesz a csabai leányinterná­tus. Békéscsaba városnak az icterűátus fenntartása nem kerül pénzébe. Az építkezéshez telket, az üzem­beníartásaoz a fűtést ás világítást ajánlja fel a város a miniszterhez intézett kárelmébsn, amelynek támo gatását dr. Kovacsics Da«3Ő főispán és a minisztérium illetékes főtisztvi salői is megígérték. Dj vágóhidat Békéscsabának! Botrányos állapotok a közvágóhídon — Az ország második sertés­hizlaló helysége Szegedről, Győrből kapja a hentesárukat Ha valaki azon nagyszerű remények világából amelyeket Békéscsabának a háború után nekilendült fejlődése alapján a város jövőjéhez füzhst — a hideg zuhany kegyetlenségével akarna szomorú valóságokra ébred­ni, ugy a közvágóhidra sétáljon ki. Itt ugyanis még a legmegértőbb képzelet sem tudja azt az intézményt felfedezni, amely hivatva volna arra, hogy egy 50 ezer lakosú nagy vi­déki város kösólelmezésénól a leg­fontosabb szerepet betöltse. Mint­hogy azok az évtizedes panaszok, melyek tegnapi tapasztalatunk alap­ján a legjogosultabbeik, eddig c«u pán az érdekelt husíparosok részé ről hangzottak el és igy — sajnos — mindmáig süket fülekre találtak, a köz érdskében kötelességünknek tartjuk, hogy e paneszoknak — sa­ját meggyŐEüdésüak alapján — a sajtó utján is hangot adjunk, mart csak igy várhatjuk azt, hogy vágrs azokban a botrányos állapotokban, melyekot a'ább ismertetni szándé* kosunk, gyökeres változások kövat* kőzzenek be. Békáscsaba közvágóhidja, amely még a 90 es években épüli és ame­lyet már 1912-ban alkalmatlannak, taeg nem felelőnek minősítettek, a legssareacsátlanebblil meg választóit halyen fekszik. Fekvésénél fogva ugyanis két igen fontos követel­ménynek nem felölhet meg: 1. messza esie a vasut.ő', amely a vágandó állatok odaszállitását, da főképen pedig a félárunak vesztesé gek nélkül történő elszállítását te3zi lehetetlenné és 2. nincsenek lehető­ségei a szennyvíz elvezetésére. Mind kettő igen fontos, ha egyrészről arra gondolunk, hogy a vágó iparo­sok — hisz egymásra kell várniok — a vágott állatok szóth2sitása után azonnal kénytelenek azokat kocsira rakni és ugy összefűlledien elszállítani, nem is szólva a szalámi­vágókról, akik már a vágóhídon szeretnék wagonokban elélvezni feldolgozásra váró anyagukat, hogy tovaszáiiithassák. A vágásra váró állatokat, melyeket vidéken vásárol­tak meg, kénytelenek összatörva, meghajtja ievágai, A szennyvízlevezetéssal pedig ügy áiluak, hagy as a vágóhíd mögötti mocsárba kerül, ahol a kiszállított szarvas anyagok (?ér, belső részek) messze bűzlő rothadása folytán mérhatetlen lehetőségek kínálkoznak a baktériumok milliárdjainak teayé­ssetére. Ugyaocsak ennsk a mo­csárnak szóién végdk a disznói par­zselésát is. (Talán idilli tus is voina ha nem volna oly éktelenül bűzös az egész környék levagója.) A talaj­víz feifaksdása — égős időbau — aztán még ennek a perzselésre szolgáló partvidáknak ú tekintélyes részét hódítja el a hentesektől, akik a kora hajnali érkezés sorrendjében káayteleaek egymásra várni, ha azt akarják, hogy késő éjszakára végez­hessenek. A tulajdonképení vágóhíd epülete két részbői áll: az egyik a sertések, a másik pedig a maraák, borjak és jubiok levágására szoígál. Mindkettő 3zük annyira, hogy a munkások alig tudnak benne mozogni ós mindkettő —á vízellátás fog)'atcíko3sága miatt — a hygiene legprimitívebb követelmé­nyeinek sem tud magfaíelai. Az egy­más hegyére hátára akasztott serté­3eks marhák hatósági állatorvosi vizs­gálata is csak a legnagyobb nehézsé­gek árán mabet csak végbe. Nincse­nek csak állőcsigák, azok is oly ke­vés számban — de többnek nem is volna helye — hogy a vágók itt is egymásra kénytelenek várni. A na­hízebb darabok számára futódaruk volnának szükségesek, amik jíehetóvé teflnék azt, hogy azok könnyedén, ide oda mozgathatók legyenek. Mind­két helyen bokáig kell gázolni a vér­bea, szeenyban és hulladékok között, mert nincs vizvazeték, hogy annak erős sugarával a kövezetet időnként végigseparjék. Nincs haly, ahol a munnások vágás után- megmosa­kodhatnának, hacsak a kazánház néha néha meg nem szánja őket, amit tníndig meg is tanna, ha annyi vise volna, mint amennyi jószándáka. Hieon!ó?.n botránycs állapotok uralkodűük a vágóhíd melléképít­ményei körül is. Vaiós'jinüleg az a meggondolás tartotta vissza illetéke­seket ások megváltoztatásától, hogy a szerencsétlen, vágásra váró állatok modern, kényelmes berendezések lát­tára talán sjjnálaák ezt az árnyék­világot itthagyni. Az istállóba alig 8 marhát kölhatnsk be, a sertések számára szolgáló, a kb. 2 x 4 m. mératü akiokat egyenként három vágó használja. El lehat képzelni, hogy mit csinálnak itt az össze­zsúfolt disznók, föltéve, ha egyálta­lán be tudják őket zsúfolni, nem is szólva orról, hogy milyen bőságas alkalom kínálkozik igy a bosszú­ságra és nézeteltérésre a hentesmes­terek számára. (Folytatás az 5 ik oldalon) Schmldthauer keserűvíz reggeli előtt fél pohárral langyo­san használva megtisztítja a szervezetit a belekben Képződő eQészséotelen anyaooM, élénffl a mirioyek működését, feltrissiti a vérkerinoést, meaelözl az érelmeszesedés és az öreoséoi elváltozások kifejlődését. i tptiat kis és nagy üvegben. Szétküldés! hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom