Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-10-15 / 233. szám

2 KBrSavlűé'Ik Békéscsaba, 1927 október 14. Trianon pusztítása Erdélyben (Bp. Ért.) Bukaresti jeleetés szerint az 1925 éri születési és halálo zási statisztika most jelent meg és ennek tanúsága szerint a trianoni béke szerződés óta 15000 lélekkel csökkent évente Erdély népessége. Lakásfelszabaditás helyett lakbéremelés (Bp. Ért.) Vass József népjóléti miniszter a ma esti minisztertanács elé azzal a javaslattal járul, hogy a háziurak csak 1929 november 1 én rendelkezhessenek szabadon lakásaikkal mindaddig, anig a lakások fel. szabadulnak, évnegyedenkiot 5°/®-el emeljék a béreket, amelyek ilyenformán 1929 nov. 1 ig érik el a 100% ot. Síi az oka a jelenlegi mezőgazdasági válságnak ? Megrendítő családi tragédia Kispesten (Bp. Ért.) Megrendítő családi tragédia játszódott le Kispesten Simon Béla főhadnagy lakásán. Simon Béláné férje szolgálati revolverével agyonlőtte magát. Mire tettét észrevették, már kiszenvedett. Simonné az utóbbi időben, nem tudni ml okból, nagyon szomorú volt. A fiatal aszszony teljesen visszavonult a világtól, de senki sem gondolta, hogy ilyen tragikus gondolattal foglalkozik. Tegnap délután férje távollétét használta fal öngyilkossága keresztülvitelére. Estélyi ruhába öltözött, selyem párnákat fektetett a földre és virágokat szórt szét, majd férje forgó pisztolyával szájába lőft. Mikor Simon hazatért, ngy találta feleségét virágok között, holtan. Férjéheí irt búcsúlevelében tettét azzal okolja meg, hogy nem tudott belenyugodni a kisvárosi életbe. A Főtér parkírozása — Levél a szerkesztőhöz — Nagyon örülök, hogy olyan bátran és határozottan felvetette becses lapjában Szerkesztő ur a Sient István tér parkírozását. Részemről is lehe tetlennek tartom, hogy olyan temérdek pénzzel csak piacteret csináljon Békéscsaba. Hiszen ha csak azt akarta volna a város, elég lett volna magát az uttestet 4—5 méter szélességben újra kövezni, a piac céljaira maradhatot volna a régi kövezés. De mikor teljes szélességben, simított, drága kockakövekket rakják ki a főteret, egész bizonyosan a szépségre is gon doltak és helyesen tették. Én ugy tudom, hogy a belügymi niszter egy régebbi leiratában felhívta a városokat, hogy alakítsanak „szé pészeti bizottságokat", amelyeknek az a feladata, hogy a fásitás és virágágyak beállításával minden közteret széppé, vonzóvá tegyenek s a haladás, fejlődés igényeit ezzel is szolgálják. Nagyon helyesen tenné a pol gármester ur, ha est bizottságot megalakitaná s a város nem adná be a derekát teljesen az intéző ur akácfásitási öneszméjének, hanem a bizottság irányítása mellett igazán szép, nemes fákkal is kísérletezne s a hasznos mellett a szép és müvéazi érzéknek is kedvezne. Nincs ember, aki ne szivesebben korzózna vasárnaponként a nyíló virágok és díszcserjék közt, mint a kopasz, piszkos szinü, nyáron forró, ellágyuló és szagos aszfalton.§ — Persze a parkírozott részeket öntözni is kell és ez a lehetőség minden befektetés nélkül adva van, az öntöző autók vízsugara a keskeny járdaszigeteket pompásan öntözheti ugyanakkor, mikor az uttestet locsolja, még csak külön fáradságba sem ke rülne. Meg kell alakítani sürgősen a szé pészeti bizottságot s ez a bizottság, ha nem is az idén, de kora tavasszal kezdje meg a munkáját, hogy kapjon is a város közönsége valamit a sok áldozatáért. Szerkesztő urnák vegyok igaz tisztelője Egy városatya. A magyar mezőgazdasági igen su lyos válság napjait éli. A gazda helyzete a bekövetkezendő válság hatása alatt rendkívül nehézzé és bizonyta lanná változott. Mezőgazdaságunk már most olyan küzdelmet viv, olyan nehézségek mutatkoznak, amilyenben — mióta európai| színvonalra emelkedett — nem volt része. Ezen súlyos gazdasági viszonyok nemcsak a gazdákat sújtják, hanem érintik és érez tetni fogják közvetlen hatásukat minden más kereseti forrással biró ágazatra is. — Csonkahazánkban a mezőgazdaság az éltető eleme az egész kereskedelmi organizmusnak és létfeltétele az ipar egészséges fejlődésének. Az okok, ameiyek mezőgazdaságunk fejlődését ilyen retrográd irányban befolyásolják, mindannyiunk előtt ismeretesek. A tengerentúli államok konkurrenciájs. a bennünket környezők védvámjai, a kedvezőtlen mezőgazdasági évek sorozata egymagukban is elégségesek, hogy súlyos válságot idézzenek elő. — Megemlíthető még, hogy egyes vidékek mezőgazdasági produktumai oly mértékű devalvációnak vannak aláretve, a mezőgazdaság egyes terményeinek árában olyan depressziók állottak be, melynek következményeit egy agrikultur állam sem képes elviselni anélkül, hogy egész állami szervezete nagyobb rázkódtatásnak ne legyen kitéve. Megállapíthatjuk, hogy jó taná csókban, melyek a válság leküzdésére irányulnak, nem szükőlködüak. — Olvashatjuk, hallhatjuk, hogy a ma gyar mezőgazdálkodás számára csak egy szabadulási ut létezik és ez a belterjesebb, okszerűbb gazdálkodás, melynek segélyével nagyobb lesz a termelés és az igy előállított többlettel fedezzük az árak depressziója folytán előállott hiányokat. Kétségtelen, hogy ezen tanácsok igen helyesek, azonban keresztülvitele nem olyan egyszerű és főleg a válság megoldását nem mozdítják elő. Jelen esetben kedvezőbb üzleti viszonyok, a mezőgazdasági termények rentábilis árfolyama, különösen megfelelő piaca, valamint olcsó szállítási lehetőségek azok a tényezők, amelyek a mezőgazdasági üzem jövedelmezőségét befolyásolják. A mezőgazdaság ezen kedvező viszonyokat nem képes maga megteremteni, már pedig az üzem intenzitása csak ezen tényezők kisérőjeként lép fel. Akármilyen vállalkozásnál csak akkor gondolhatunk üzemünk kibővítésére, csak akkor határozhatjuk el magunkat nagyobb beruházásokra, ha minden remény meg van arra, hogy az üzembe befektetett tőke megfelelő kamatokat fog hozni. Nézzük, milyen kilátásaink vannak erre. Egyrészről áll a tengerentúli államok hatalmas versenye, de meg bármerre is tekintünk a külföld felé, mindenütt a védvámok bevehetetlen falával szemben taláijuk magunkat. A mezőgazdasági válság megoldásánál tehát elsősorban i3 feladatuvk, hogy a nyers produktumainknak megfelelő piacot biztosítsunk. Legfontosabb kérdés, hogy megfelelő kereskedelmi szerződésekkel mezőgazdasági terményeink külföldi értékesítéséről gondoskodjunk, mert a belföldi fogyasztás nem fog arányban állani a fokozódó produkció képességünkkel. Ezeknél a kérdéseknél domborodik ki a gaídatársadalom egészséges érdekképviseleteinek nagy szükségessége. Végeredményben a jelenlegi válság okát nem a mezőgazdasági üzemek belterjességének hiányában, hanem főleg az értékesítés kedvezőtlen voltában kell keresni. A válság további terjedésének megakadályozására és állandó kísértésének megszüntetésére, legelsősorban is megfelelő piacra vas szükségünk. Ha e kérdés megoldást nyer, fel • tétlen következménye az egészségei mezőgazdasági üzem iateszitása, a mely egyúttal a nemzet vagyonosodását is jelenti. Debrecen. Meissner Károly mezögazd. kamarai s. titkár. Hozzászólás Lakáspénz Hej mordizomadta, be nehezen iádul meg az a lafcbérrevizió 1 Pedig éppen eleget esik szó róla, főleg a választások idején. Magam is, mit tagadjam, boldog boldogtalant körülkorteskedtem, hogy : „ha semmi más uram, de a lakbér, a lakbér, az már holtbizonyos 1" Pedig csalódtam. — Hiába nol Nam értettem a politikához. Mit tudtam én, hogy ilyen fene különös tyúk az a politika: sokat kodácsol, keveset tojik. Nemrégiben aztáa az újságba is belekerült a lakbérkeserüség egy pár őszinte szóban. No — gondoltam — kevés szóból ért a magyar ember, ebből már lesz valami. Hanem, hogy &z átsorolás még mindig késik, november 1. pedig veszedelmesen közeleg, gondoltam, magam is hozzászólok, két pusztába kiáltó szó tán könnyebben viseli a nagy csöndességet. Most veszem azonban észre, hogy a cikkemnek csak a cime sikerült, a többit bizony elfuseráltam. Merthogy mindig lakbért írtam, holott a tisztviselők lakáspénzt kapnak. Ugy van az, bogy a lakbér az a pénz, emit a lakásért valójában fizetünk, amit pedig lakbér ciméa .élvezünk*, az a lakáspénz. — Matematikailag szólva : lakáspénz X összeg = lakbér. Az X aztán esetenkint változik. Nam a lakások nagysága, vagy kényelme szerint persze, inert a tisztviselők .elvből" kerülik a luxuslakásokat, hanem változik a helység lakbérviszonyai szerint. Csabán például az X magasabb fajtái diszlaaek. De hogy a hozzászólásra térjak, egyszerű fővel volnék bátor valamit ajánlani. Ugy gondolom, hogy a lakbér célja az, hogy a tisztviselők lakhassanak érte. Mint ahogy pl. a Miv. tényleges lakást ad számukra, mint ahogy egyes nagyobb vállalatok tényleg fizetik tisztviselőik lakásának az árát, vagy hogy resignáltabb húrokat pengessek, mint ahogy boldog békevilágb&n valójában kényelmesen lakhatott az ember & lakbér fejében. Na már most azt látom, hogy nehezen megy a csabaiak magasabb lakbérositályba való besorolása. Tiszteletteljesen ajánlanám — csak a magam részéről — hogy ne kínlódjanak az illetékesek az átsorolással, ha olyan nehezen megy 1 Egy • szerűen utaljanak ki annyi lakáspénzt a tisztviselőknek, amennyi lakbért ténylegesen fizetnek egy tisztességes lakásért. Akkor aztán nem bánom, sorozzanak akár a százezredik lakbérosztályba 1 (x) Kis Krónika A bank épen olyan (tán meg nem neheztel) Mint ifjú táncosnő. Higyjék nekem ezt el. Lábat emelgetnek sűrűn mindaketten Nézik ezt ámulva sokan önfeledten. Sokan lázba esnek lábak táncát látva, S kamatláb ugrásán esnek váltólázba. Sebenicus Ezen a héten a Badics és a Radó gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. A száj- és garatűreg fertőtlenítésére. A benyomuló kórokozókat a Panflavin-pasztillák megsemmisítik. Orvosi tekintélyek torokgyulladás, meghűlés és a spanyolnáiha elleni védekezésre állandóan rendelik. A fent ábrázolt eredeti csomagolásban minden gyógyszertárban kaphatók.