Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-09-27 / 218. szám

2c SíW«cíb« HS7 sirptcmber 27. nyiea egységes érzéssel: magyar érzéssel: „magyar művészetet" te­remtettek. Ez legnagyobb s egyben világraszőlő érdemiik. * Csaba városa különösen büszke lehet, mert a város szülötte Vi­dovszky Béla müveivel a kiállítás egyik legnagyobb erőssége. Ezért Békéscsaba várost és müértö közön­ségét különösebben érdekelheti ezen országos jelentőségű jubileumi ki­állítás. Mokos József. Napi jegyzetek „Magyar iró" különös karriérje Hollyvoodban A „liberális' sajtótermékek, ame­lyek leginkább csak a háború óta nagylábra kelt pénzarisztokrácia, a bankífjuság és az üzleti társadalom kulturigényeit hivatottak kielégíteni, szívesen foglalkoznak úgynevezett „irodalmi" és művészeti rovatuk­ban a félvilággal, a félvilági élet felkapott csillagaival ós — mint a „Színházi Élet" — kiváltképpen bol­dogok, ha Hollyvoodot, a minden ábrándos varrólányok, házmester­kisasszonyok ós szobacicák képze­letbeli tündérországát mutathatják be legalább részletekben olvasóiknak. Minap is hasábokon át feste gette élénk, bár nem éppen meg­kapó színekkel egyik ilyen caerkan tH liberál vezérfáklya néhány tipikus és szédületes hollyvoodi karrier történetét. Leirja, hogy Glória Swan­son ,,fűrdőslány" volt, mielőtt sze­rencsecsillaga felröppent volna mti alig utolérhető (?) magasságába. Ugyanide sorolja egy emigráns ma­gyar iró példáját is, amelyik ma­gyar irót itt egy szenvedélyes alko­holista filmsztár tart ki azért, hogy csempész uton szerzett napi italát kóstolgassa végig az élvezhetőség elbírálása 'szempontjából, mietőtt a palackok asztalra kerülnének. Mi, hogyha ennek a liberális lapnak a helyében lennénk, amely programszerűen védi és bálványozza a bűnös emigránsokat, „irodalmu­kat" és „íróikat", nem nagyon di­csekednénk azzal, hogy egy ilyen kiváló emigráns íróból Hollywood­ban valami — talán éppen fűrdős­lány ból előléptetett — iszákos film­csillag borkóstolója vált. Még igy is szégyenkeznénk egy idegenbe sza­kadt magyar irőnak ilyetén lezülló­sén, ha nem tudnók, hogy aki a jelzett sajtó megjelölése szerint „emigráns", az épp olyan kevéssé lehet iró, mint magyar. Az az átkozott Box Amerikát már gyermekkoromban is ugy hallottam emlegetni, mint a szertelenségek hazáját. Halljunk vagy olvassunk bármilyen lehetetlennek látszó történetet, ha hozzáteszik, hogy színhelye Amerika, mindjárt készen állunk elhinni, hogy amit az imént európai szemmel nézve lehe­tetlennek láttunk, Amerikában mégis megtörténhetett. Ennek az az egy szerű magyarázata, hogy Ameriká­ban valőbaa történnek is olyan vi­lágraszóló furcsaságok, amelyeket a mi ósdi, begyepesedett európai nyárspolgár itólőkészségünk szsliden őrületnek bélyegez. Ilyen „őrület" az is, hogy a Dampsey—Tuan«y boxmérkőzés izgalmaiba 9 — mondd kilenc — ember halt bele Ameriká­ban 1 El kell hinnünk ezt a hirt nem­csak azért, mert Amerikából jött. hanem azért is, mert kábelen és rádión, szóval viz alatt és víz felett egyaránt megerősítették valódiságát hivatalosan is. Pedig ha már igy van, sietünk megállapítani, hogy a jő öreg Európa mégis csak vezet komfort tekintetében Amerikával szemben: náiusk nem kell senkinek tíz- és százdolláros jegyeket válta­nia, vagy ezerdolláros fogadásokat kötnie hírhedt boxbajnokok mérkő­zéseire, itt magi boxol, de főként boxoltatik niponia mindeaki ós be­lehalhat dollárok, sőt egyáltalán péaz nélkül saját mindennapi ideg' feszítő óletküzdelmének izgalmaiba. M. « enart^.KimM susamma* k „Nagy szerencsétlenség volna, ha Magyarország Genf bátortalan eljárása következtében elvesztené türelmét" A népszövetségnek kötelessége, hogy elháritsa a háború veszélyét Rothermere lord legújabb cikke Magyarországról London, szept. 26. (MTI) Lord Rothermere illuszt­rált lupja, a „Diiiy Mirror" amely naponta több mint 2 millió példány­ban jelenik meg, tehát a legnagyobb képes lapja a világnak, „Lőporrak­tár' 1 címmel hosszabb cikket kőzöl a {jközépeurópai kérdésről. A nép szövetségnek kötelessége — irja a lap — hogy elhárítsa a háború veszélyét. Nagyon sajnálatos, hogy a népszövetség nem tesz semmiféle határozott lépést arra, hogy ezt a veszélyt könnyitse Európa Iegérzó kenyebb részén. A trianoni szerző­dés súlyos igazságtalanságot mért Magyarországra ós ezt az igazság talanságot még fokozza bizonyos hatalmak viselkedése. A magyar lakosság nagy tömegét Romániába, Csehországba és Szer biába kebelezték be. Magyarország azt állítja, hogy a román kormány elkobozta a Romániában élő ma gyarok birtokait ós ez ellen a dön töbirósághoz fordult. Románia elle­nezte a dŐDtőoiróság ítéletét. A dön tés nem késhet sokáig. A népszö­vetségnek kötelessége, hogy értésére adja az illetékes áüamokoak, hogy be kell tartaniok a békeszerződést. Elég robbanó anyag akad mindenütt Keleteurópában. A magyar nemzet tüzes nép. Nagy szerencsétlenség volna, ha Genf bátortalan eljárása következtében elvesztené tü­relmét. A Népszövetségnek ezt a veszélyes vitát legkésőbb decemberig véglegesen rendezni kall, mert Európa békéje bizonytalan mind­addig, amig ez a kérdés nyitva marad. bm «••• m A Békésmegyei Általános Takarékpénztár R.-T. alaptőkeemelése Nyolcszázezer pengő az uj alaptőke A kitűnő vezetés alatt álló Békés megyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaság egyre nagyobb tért hódit magának nemcsak Békásmegye területéa, hanem annak egész kör nyéSrán is, úgyhogy mindinkább be igazelást nyer az a már sokat han­goztatott igazság, hogy az ország vidéki pénzintézetei között az első helyen van. Ezen körülmény tette szükségessé a vasárnapi rendkívüli közgyűlést is, amelynek az -intézet alaptókefelemeléséről kellett határoz­ni. A gyűlés lefolyásáról az alábbi tudősitásunk számol be: A gyűlést, amely iránt a részvé­nyesek igen élénk érdeklődése nyil­vánult meg, az üdvözlések, valamint a szükséges bejelentések ós megálla­pítások után Beliczey Géza gazda sági főtanácsos, főrendiházi tag, elnök nyitotta meg. Felkérésére Bohnert Józgef kor­mányfőtanácsos, vezérigazgató elő­terjesztette az igazgatóság javaslatát az alaptőkeemelésre vonatkozólag. A nagy gonddal megszerkesztett ja­vaslat, amelyben ismertette az ország, valamint az intézet pénzügyi és gaz dasági helyzetét, rengeteg nyomós érvet és indokot hozott fel annak bizonyítására, hogy az intézet hatal­mas ós állandó fejlődése feltétlenül szükségessé teszi az alaptőkeemelést. A felsorolt számok még hatható­sabbá tették ez indokokat, mely sze­rint a legutóbbi alaptőkeemelés óta az intézet kihelyezése 29 milliárdról 125 milliárdra, betétállománya pedig 15 milliárdról 50 milliárdra emelkedett. A fenti indokolás után javasolja az igazgatóság, hogy az intézet eddigi négyszázazer pengő részvénytőkéjét ujabb részvények kibocsátásával nyolcszázezer pengőre emeljék fel. A kibocsájtás föltételeinek és idő­pontjának megállapítását bízzák az igazgatóságra. Az előterjesztett igazgatósági ja­vaslatot a közgyűlés egyhangú lel kesedéssel magáévá tette. Ugyancsak elfogadták az igazgató­ság azon javaslatot is, melyszerint a Vésztői Gazdasági Takarékpénztár Részvénytársaságot beolvasztják az intézetbe és mint vésztői fiók mfl ködik tovább. Tudomásul szolgáit a nyugdijsza­bályrendelet kisebb mődósitása is, amely után a közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. A fenti hatalmas alaptőkeemelés fényes bi'onyitóka annak a páratlan és szakszerű munkának, melyet az igazgatóság élén a páratlan Bohnert kormányfőtanácsos, vezérigazgató­val kifejt az intézet fejlesztése és naggyátétele érdekében. Dr. Eorniss tanácsnok az Auróra nj elnöke Népes ós sok vendéggel tarkított választmányi gyűlést tartott vasárnap délután az Aurora Kör, melyen Gajda Béla elnök — akit mint ismeretes, eihslysztek Békéscsabáról — beje­lentette a Körnél viselt tisztségéről való lenondását. Á lemondást a választmány bár sajnálattal, de kéayszerülten elfo­gadta és uj eiuökül mindjárt fel is kérte Békéscsaba r. t. város kuitur­mozgalmáuak egyik legértékesebb ős legagilisabb tagját, dr. Korniss Géza városi tanácsnokot. A szívből jövő szép megtisztel­tetést dr. Korniss Géza dr. elfogadta ós fi bizaimat megköszönő szavaival kapcsoiötbaa meleg szavakkal emlé­kezett meg a távozó GajdJ Béla érdemeiről, melyet javaslatára jegyző­könyvben örökítettek meg és egy­idejűleg egy szép emlékiratot nyúj­tott át aeki. A cépes gyűlés a távozó és as uj elnök éltetésével ért véget. M«ra«aiti» luunoiiM *JMÉwa-aM« •••• caanBU Vérengzés SangQai Körtll (Bp. Ért.) A sacghai amerikai konzul washingtoni jelentése szerint közölte a Pehérházzal, hogy a mult hét keddjén a déli csapatok Sanghai környékén 1200 kintii katonát mé­szároltak le, akik át akartak szökni as ésasaki csapatokhoz. Hamis j&irelc az egysé­gespárt vezetőinele tanácskozásáról Budapest, szeptember 26. A ke­resztény kisgazda földmives és pol­gári párt elnöki tanácsának legutóbbi tanácskozásáról egyes lapokban olyan közlések jelentek meg, mintha ezen a gyűlésen Rubinek-Kállay felé való orientációról, vagy liberális orientá­cióról lett volna szó. Illetékes he­lyen felhatalmazták a MOT-ot annak megállapítására, hogy mindezekről a dolgokról egyetlen szó sem esett s az erről szóló tudósítások merő ki­találások. Különben is teljes lehetet­len feltételezni, hogy az elnöki ta­nács tanácskozásáról bárki is in­diszkrét nyilatkozatot tegyen. Egy 16 éves suhanc borzalmas gyilkossága Kődarabbal verte szét haragosa fejét (Bp. Ért.) A debreceni ügyész­ségnek hétfőn délelőtt borzalmas gyilkosságról tettek jelentést. Hen­cida községben a jelentés szerint Veresházi János 18 éves legény összeveszett a 16 éves Pap János­sal. Dulakodni kezdtek, amiközben Pap felkapott egy terméskövet, rá­vetette magát Veresházira, mellére térdelt és a kődarabbal szétverte Veresházi koponyáját, aki nyomban kiszenvedett. A ;gyilkos legényt a csendőrök őrizetbe vették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom