Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-03-17 / 62. szám

KöröavIűéU Békáscsaba, 1927 március 17 Márcins 15-iki ünnepség Erzsébethelyen Az erzsébethelyi polgárság igaz hazafiassággal ünnepelte meg március idusát. Az összes egyestilelek és a lakosság minden rétegéből igen sokan este 8 órakor a Resica vendéglőben gyűltek össze. Sass István mint az erzsébethelyi polgárság köztiszteletben álló vezetője nyitotta meg az emlékünnepet, szép szavakkal emiékezve meg a nap történeti jelentőségéről. Ezután dr. Kvasz György ismertette a márciusi eseményeket, beállítva azokat a világtörténelem tárlatába és a mai közállapotokra vont le belőlük intő tanulságokat. Dr. Linder Károly a a tőle megszokott közvetlenséggel zárta be az ünnepi beszédek sorát. Kiválóan működött közre az erzsébethelyi dalárda, dicsérve Lestydn Mihály karnagy készségét. Pompásan énekelt szólóban Frenyó Ró zsika. Az ünneplő közönség lelkes hangulatban sokáig maradt együtt. ssfitaMa araeana OWHBBIB•••• MHHBSM tauHn HIHIM m A Békéscsabai Ev. Nőegylet böjti délutánja A Békéscsabai Ev. Nőegyesület folyó hó 20-án, vasárnap délután 5 órakor rendezi második böjti délutánját a Rudolf reálgimnázium tornatermében. A délután műsora a következő: 1. Az Iparos Dalkör éneke. 2. Berbekucz Margit szavalata. 3. Madarassyné - Miskey Margit éneke. 4. Dr, Kirchknopf Gusztáv előadása. 5. Péterffy Ibi zongorajátéka. 6. Karácsonyi Jánosné éneke. 7. Kvasz Sándor hegedüjátéka. 8. Az Iparos Dalkör éneke. Az előadásra ezúton is meghívja és szeretettel várja az egyesület tag jait, a hittestvéreket s általában az érdeklődőket az elnökség. Belépődíj nincs, adományokat szegényei javára hálás szívvel fogad az egyesület. •••••MUHUiiiaiiiiiiuiiiii flHua«ami Márcins 15-ének megünneplése Dobozmegyeren A dobozmegyeri nép nagyon szépen ünnepelte meg március 15 ikét. Mindkét iskolában hazafias ünnepély volt délután. Az ág. bitv. ev. iskolában a sok szép szavalat, a községi iskolában az irredenta színdarab sikerült előadása volt lélekemelő, nem is szólva a tüzes, tettrehivő beszédekről. Este az Olvasókör Szécsy Tamás elnök rendezésével közvacsorával ünnepelte meg, mint minden évben, az 1848-as idők emlékét. A közvacsora előtt ismét irredenta színdarabot adott elő az ifjúság a községi iskolában, amely hosszú ideig maradó emlékül vésődött a könnyekig meghatott közönség emlékezetébe. Igen jő volt Szvák Kató mint ma gyar tanítónő, Tóth Mihály mint az elnyomó cseh állameszme képvise lője, Varga Z. János mint a megtérő katona, meg Guba Mihály is. A rendezés is jó volt. A szavalatok közül pedig egyenesen bámulatos volt Pribojszki György szavalata : a Nemzeti Hiszekegy. A közönség mindenik előadáson zsúfolásig megtöltötte a termet, sőt még az ablakok alatt az udvaron is szorongott, lesve, hátha egy hangot elfoghat az előadásból. * Ma és minden este Kiss Rózsi tamburazenekara hangversenyez belépődij nélkül a Házbizottság vendéglőjében, Luther-utca 6. sz. Az iparosság állásfoglalása a „generál-vállalkozók" ellen Sok jogos és méltányos panaszuk volt az utóbbi időben építőiparosainknak különösen a generál-vállalkozás, vagyis a >fővállaIkozá3< ellen és bádogos-, lakatos-, asztalos- és mázolóiparosainknak az az általános óhaja, hogy a közmunkák, középitkezések külön-külön közvetlenül az iparosnak adassanak ki. Az iparosság méltányos kérelmének tett eleget most Győr ipartestülete is, amikor hivatalos kérelmet intézett minden egye3 városi képviselőhöz, kérve, hogy a városi közgyűlésen az iparo3©k méltányos kérelmét tolmácsolják. Az egész ország iparosságát érdekli ez a felhívás, amely a következőképen szól: Az iparosság különösen az utóbbi időben számtalanszor kifejezését adta azon kívánságának, hogy a közműn kák, főként a középitkezések ne a generálvállalkozóknak adassanak ki, mint ahogy az eddig szokásban volt, mert a munkák ilyen kiadása mellett az egyes szakmákhoz tartozó iparosok így közvetve jutottak munkához és a fővállalkozó által anynyira leszállított árak mellett voltak kénytelenek dolgozni, hagy munkájuk gyümölcsét nem láthatták, az általuk végzett munkán keresetük nem volt és gyakran előfordult az is, hogy az elszámolásnál arra jöttek rá, hogy munkájukra ráfizettek. Az iparosság nyomatékosan kifejezni óhajtja a város törvényhatósága előtt kívánságát, hogy a közeljövőben kiadandó munkák ne a fővállalkozónak adassanak ki, hanem a munkák kiadásánál az egyes szakmai iparosok által beadott ajánlatok vétessenek elsősorban figyelembe és a munkák az egyes iparosok által legyenek végeztetendők. Az iparosok jogos kívánságát az a kényelmi szempont, hogy a város inkább tárgyal egy fővállalkozóval, mint a széttagolt munkák végzőivel, nem veszélyeztetheti, mert ez az érv jelentőségében sokkal kisebb, mint az iparosság kérelme, melyben azt kivánja, hogy a munkák közvetlen neki adassanak ki és a becsületes munka után megérdemelt polgári hasznot az egyes szakmaiparosok a maguk javára könyvelhessék el. Franciaország halad a lefegyverzés felé? Még az egyetemi hallgatókat is militarizálja A franciák szükségét érzik annak, hogy hadseregük mentől jobban ki legyen képezve és hogy a hadügyi kiadások lehetőleg csökkenjenek. Ezért az ifjúságot már az iskolában illetőleg az egyetemen katonailag ki akarják képezni, úgyhogy mozgósítás esetén a tanulók mint tisztek bevonulhassanak. A hallgatóknak nem fogják megengedni, hogy 25 éves korukban, tanulmányaik befejezése után katonai kötelezettségüknek eleget te hessenek, hanem az utolsó két tanulmányi évben kötelesek lesznek katonai előkészítő tanfolyamban résztvenni. Ennek sikeres bevégzése után átutalják őket a tartalékos tiszti iskolába. A párisi főiskola öt fakultásának hallgatói közül a jogászok és az irodalmi szak hallgatói a gyalogo sok kiképzését fogják nyerni, a természettudományi szak hallgatói tüsérkiképzést nyernek, az orvostanhallgatókat és a gyógyszerésznövendékeket az egészségügyi szolgálatra fogják előkészíteni. A kiképzést olyannak tervezik, hogy a bizonyos fegyvernemhez való régleges beosztás csak a második előkészítő évben történjék. A katonai kiképzési tanításban részesülő hallgatók számára tartoznak a fakultások november 15 ike és juníus 15 ike közti időben 120 órát és 6 félnapot rendelkezésére bocsájtani. ••••a••••••••••••••••••••• Nagy haltenyészetet rendeznek be Békésszentandráson Két év múlva egész Békésvármegyét ellátja olcsó hallal a szentandrási tenyésztő — Már 54 000 harcsa nö a fogyasztók számára Békéscsaba, márc. 16. Békésvármegyében hajdan sok volt a mocsaras, vizenyős vidék s az ilyen tájakat átszelő kanyargós folyókban szabadon halászgattak jóemlékü elő deink. Errefelé igazi néptáplálék volt a hal és bizonyosan lenne még ma is, ha a szorgos vizszabályozással ki nem veszne ae egykor gazdag halállomány. Még mindig vannak azért vármegyénkben a haltenyész tésre igen alkalmas helyek, amelye ket mesterségesen kiépítve kitűnően lehet hasznosítani. Ilyen például a Békésszentandrás körül mintegy 36 kilométer hosszban összevissza ka nyargó zárt^ Körösmeder, amelyben a esilipek megfelelő alkalmazása folytán állandóan friss víz folydogál. Ebben a mederben fogják a leg Ízletesebb harcsát az egész megyében s az itt felnőtt hal még a tiszainál is értékesebb. Ügyesen használta ki ezt a ked vező helyzetet egy Brozsek József nevű magyar halkereskedelmi cég (Singhoffer J. utóda) amely nagy méretű haltenyészetet rendesett itt be. Halteleltető állomása Szentandráson van, ahol pompás halastavakat ásatott, míg most a kanyargós meder legvédettebb, csendes szakaszain ivótelepeket rendez be. Ezzel ae a célja, hogy a ma nálunk még nem kapható apró halivadékokat a jövőben ne kelljen külföldről hosat nia. A tenyésztésben harcsa, nemes ponyty és süllő szerepel, amit két éven belül óriási mennyiségben hoz forgalomba a cég. A tenyésztés arányainak jellemzésére megemlítjük, hogy mostaná ban csak harcsából 54,000 darab apró, alig 4 dekás ivadékot hozatott Pancsováról a cég. Ezek a* apró halacskák az első évben 60 dekányira, a másodikban kétkilósra nőnek meg. Ha a legrosszabb eshető ségre számítanánk is, hogy t. i. a hozatott ivadékok fele elpusztulna, még akkor is két év mnlva 540 mázsa friss balhnst jelent a megmaradó mennyiség a közfogyasztás számára. A szentandrási halnak már most is nagy a kelendősége. Magánosok, testületek és egyesületek bankettekre és különböző összejövetelekre nagyobb mennyiségben is rendelik. A közeli jövőben pedig mindenki számára könnyebben hozzáférhetővé vá lik a kitűnő tenyésztett hal, mert a cég tankautókat szerez be, amelyekkel szentandrási körösvizből szállítja az eleven halakat szerte a megye minden városába és községébe. Az életrevaló vállalkozás így bizonyosan nem csak a vállalkozónak, hanem a közönségnek is előnyére válik, amely ilyenformán bármikor hozzájuthat friss, élő halhoz. A Református Leánykör böjti vallásos estélye Március 20-án, vasárnap délután 4 órakor tartja a Református Leánykör első műsoros böjti vallásos estélyét a Kultúrpalota nagytermében. Először lép a nyilvánosság elé a református egyházi életnek ez a nem régen alakult szerve, hogy a többi felekezetekhez hasonlóan, ő is kivegye részét a hitépitő, hiterősitő munkából. A március 20-iki böjti délután műsora a következő : 1. Mult, jelen, jövő. Sántha Károlytól. Előadják: Mult: Benedek Lola. Jelen: Sötét Balázs színművész. Jövő : Koppányi Irmi. 2. Bach ária és XVI. századbeli templomi ének. Énekli Thoman Perencné, zongorán kíséri Moczkovcsák János tanár, 3. Beszédet tart: Koppányi Gyula lelkész. 4. Műének. Eoeklí Gyulay Margit, zongorán kíséri Moczkovcsák Jinos tanár. 5. Éjszaka. Eodrődi Sándor költeménye. Elmondja K. Rásó Ida, a színtársulat drámai hősnője. Az előadás pontosan 4 órakor kezdődik. Belépődij nincs. Szíves adományokat azonban köszönettel fogadnak a Leánykör jótékony céljaira. Erre a vallásos estélvre a református híveket és minden érdeklődőt szeretettel meghívja a Leánykör elnöksége. 'Nanatap oniBBn angsiii nm inuns bsvsbsmbí amaaam Szokatlanul csendes volt a vármegyei közigazgatási bizottság ülése Békésvármegye közigazgatási bizottsága dr. Kovacsics Dezső főispán elnöklete alatt héifőn tartotta meg ides havi ülését, mely a megszokottnál sokkal csendesebb volt és megtörtént as is, amire szinte példát sem tudunk : egyetlen felszólalás sem történt és a jelentéseket mind hozzászólás nélkül fogadták el. Az államépitészeti hivatal jelentése szerint az idei költségvetésbe a gyula-békéscsabai, a békéscsaba szarvasi és a Szeghalom- körösladány-mezőberényi ut van felvéve 50 kilométer hosszban hengerlésre. As elmúlt évben 50 kilométer állami utat és 119 km. törvényhatósági utat hengereltek újra. Az állategészségügyi felügyelő jelentése szerint Békésmegyeben az állategészségügy kielégítő és a Tordapusztán halmozottabban fellépett mé telykór továbbterjedésének megakadályozására minden intézkedést meg tettek. A pénzügyigazgatás szabályszerű menetét az elmúlt hónapban semmi sem gátolta. A megye adózóinak terbén adóban 9 473.852 pengő adó mutatkozik, ezzel szemben az év elejétől lerovatott 1 017.480 pengő a