Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-03-11 / 57. szám

Mrat 8 fillér Békéscsaba, 1927 március 11 Pénte

k VIII. évfolyam 57. szám tesracesatöség és kiadóhivatal: >MU acsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60 fUggetlen IceresssÉérny A „Falu" Sxövei»6g olltlkal napilap Qivaialo* lap fa Felsíősszeirkesztd &WGEND DEZSŐ Előfizetési árak „ . . Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 8 fii Negyedévre 6 pengő. • - "llér Gazdasági megértés Irta LUKÁCS GYÖRGY v. b. t. t. nyug. miniszter, országgyűlési képviselő Sóvárogva emlékezünk vissza a világháborút közvetlenül megelőző évtizedekre, mint a békés munkának és az ezzel kapcsolatos fokozatos, sőt rohamos fejlődésnek áldásos idő szakára. Az egész világ négy egységet alkotott, melynek részei, az egyes államok, szerződésekkel szabályozták egymáshoz va!ó viszonyukat, a kereskedelem, a forgalom, vagy egészen szabad volt, vagy védővámokkal volt ugyan bizonyos mértékig korlátozva, de megakasztva soha. A közgazdasági elzárkózás politikája ismeretlen volt, a termelés fokozására minden megtörtént, a javak kicserélése akadálytalanul ment. a behozatalt és kivitelt a kölcsönösség elve alapján az egyes államok egymással szemben nem korlátozni, hanem mennél inkább előmozdítani igyekeztek. Általában a nagy gazdasági területek időszakát éltük, amelyeken belül a termelés könnyű és biztos volt, a kivitel idegen fogyasztó területekre, nem ütközött nehézsé gekbe, mert viszont a bent nem termált cikkekből való behozatal belföldön nagy fogyasztó területre talált. A gazdasági fejlődésnek ezt a pompás időszakát derékban met szette ketté a nagy világháború, amely egyszerre gátat vetett a javak addig szinte korlátlan kicserélésének és mesterségesen elzárta az ellen séges területeket a beviteltől, valamint meggátolta az ott termelt cikkeknek kivitelét. Ami speciálisan a középeurópai hatalmakat illeti, azok hermetikusan el voltak zárva a világtengerektől, a tengerentúli forgalomtól, körülkerített bezárt területet alkottak, amelynek elszigetelése és elszigetelés által váló gazdasági tönkre tétele az entente bevallott hadi célját alkotta. Az évekre terjedő elszigetelés állapota a háború befejeztekor sem javult. A békeszerződések a legyőzőitekre nemcsak roppant súlyos gazdasági terheket róttak, hanem az elszigetelés állapotát egyelőre teljesen fenntartották s az elszigetelt területek felszabadulására évek hosszú sorára terjedő skálát állapítottak meg tele megszorításokkal, korlátozásokkal, amelyeknek leküzdése a legyő zött országok mindegyikét évekre terjedő súlyos gondok és nehéz munka elé állitja. Magok is az előbbi nagy gazdasági területek részekre lőnek szaggatva. Hogy egyebet ne említsek, az Magyar Osztrák Monarchia hatalmas nagy egységes vámterülete a monarchia romjain életre kelt hét állam : a megcsonkított régi Ausztria, a darabokra vagdalt Magyarország megmaradt törzse, továbhá a három utóállam: Cseh-Szlovákia ország, Románia és Jugoszlávia, végül Lengyelország között oszlott szét ugy, hogy a régi hatalmas egységes vámterület hatszoros vámsorompó által szét hasogatott gazdasági területek konglomerátumává vált. A háború előtti régi kereskedelmi szerződések kötésének pedig tengernyi akadályát halmozták fel a békeszerződések, me lyek között nem utolsó az, hogy ha valamelyik legyőzött állam kedvezményt biztosit, konkrét kereskedelmi szerződésben a vele szerződő félnek ez a kedvezmény önmagától kiterjed a győztesekre. Az elszigeteltség állapota ma is tart. A javak kölcsönös kicserélése ma is roppant akadályokba ütközik. A személyforgalmat is rendkívül megnehezíti a kíméletlen útlevélkényszer, az áruk csereforgalma pedig kereskedelmi szerződések hiányában csak teqg, mindegyik állam önkényesen szabályozza a be- és kivitelt, a vámtételeket, szóval a forgalomnak tömérdek az akadálya, előmozdítására azonban vajmi kevés történik. Ennek nem szabad igy maradnia. Elvégre már öt év telt le a világháború befejezése óta, elég hosszú idő arra, hogy a háborús mentalitás, ha még oly heves és szenvedélyes volt is, alább hagyjon és megértőbb, méltányosabb szellemnek engedjen helyet. Ami az elszigetelt országokat illeti, talán egyik sem érzi ennek az elszigeteltségnek a súlyát nagyobb mértékben, mint Magyarország. MaPénteken ér véget a népszövetségi tanácskozás Páris, március 10. Briand külügyminiszter tegnap délután meglátogatta Stresemannt és Chamberlaint. A megbeszélések a népszövetségi tanács elé terjesztett vitás kérdésben elfoglalt álláspontok egymáshoz való közeledését eredményezték. Briand tag kijelentette, hogy a népszövetségi tanács pénteken minden incidens nélkül befejezi munkáját. •••••••••••••••• •••••••••••••••• ••••

•••

•—«••— •••••••• •••••••••••• •••••••• •••••••• Elfogadták a polgáriskolák reformjáról szóló törvényjavaslatot Budapest, március 10. A képviselőház mai ülésén, amelyet Zsitvay Tibor elnök nyitott meg, harmadszori olvasásban is elfogadták a polgár iskolákról szóló törvényjavaslatot. Majd folytatták a külföldi magyar inté zetek és a közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi ösztöndijáról szóló javaslatok együttes tárgyalását. •••••••••••••a• Le akarják szereltetni az alattomos Szovjetoroszországot London, március 10. Genfi jelentés szerjnt Chamberlain, Briand és Stresemann titkos tárgyalásba kezdtek. Arról tárgyalnak, miképpen lehetne a szovjetkormányt rábírni, hogy vegyen részt az ősszel tartandó leszerelési értekezleten. Gazdiát cserél Rét mandátum Budapest, március 10. Haller István az egri mandátumot tartja meg és a pestkörnyéki mandátumról mond le. A pestköt nyéki lisztán Csík József következik utána, akit Kapuvárott is megválasztották. Csik József, aki kispesti plébános, a pestkörnyéki mandátumot szerette volna megtartani, pártja kívánságára azon ban lemond és a kapuvári mandá tumot tartja meg. így a pestkörnyéki listán utána kővetkező Tobler János kerül be a Házba. Sztrájkolnak a görög kereskedők Athén, március 10. Görögországban ma kereskedő sztrájk kezdődik. Athénban ma reggel egyetlen üzlet sem nyitott ki. A sztrájkot a kereskedők gazdasági szövetkezete indította tiltakozásképen az ellen a legutóbbi kormányrendelet ellen, mely az üzlethelyiségek bérét a békenivóra emeli. A kormány jelentése szerint a főváros élelmiszerekkel való ellátása biztosítva van. gyarország legtöbbet vesztett a világháborúban, mert elvesztette területének és népességének kótharmadrészét, anyagi és kulturális erőforrásainak és természeti kincseinek egész tömegét. És mégis ez a megcsonkított, leszegényitett ország úrrá lett a maga rettenetes fájdalmain és jelen megcsonkított állapotában is, minden erejével igyekszik beleilleszkedni az uj helyzetbe, mert tudja, hogy a gazdasági elszigetelt, ség a halállal egy jelentőségű. Magyarország kezdeményező lépéseket tett a monarchia területéből előállott államok mindegyikénél, azon célból, hogy a gazdasági viszonyokat és a javak forgalmát szerződésekkel kölcsönösen szabályozzák. Eddigelé még csak Ausztriával sikerült a követelményeket némileg kielégítő szabályzásra jutnia. Ellenben az utódállamok részéről a legutóbbi időig nem nyert viszonzást Magyarország loyális törekvése. Ugylátszik azonban, a mentalitás mégis változóban van, mert legújabban már nem térnek ki az utódállamok Magyarország kezdeményezése elől és megindultak a tárgyalások, melyek eredménnyel kecsegtetnek. A világ összes népei egymásra vannak utalva. Megelégedés és boldogulás csak ugy képzelhető, ha az egyes országok nem zárják el kinai falakkal határaikat, hanem a megegyezést keresik szomszédjaikkal és a távolabbi országokkal is, ha a forgalmat, a javak kicserélését előmozdítják és könnyűvé teszik. Az emberiség szolidaritásának nagy gondolatát, amely a Nemzetek Szövetségének egyesség okmányában olyan magasztos módon van kifejezésre juttatva, nem szabad az elvi megállapítás stádiumában hagyni, hanem annak gyakorlati megvalósítására, az életbe való átvitelére kell megtenni minden lehetőt. Ennek a szolidaritásnak elsősorban gazdasági téren kell érvényesülnie. És ezen a téren könnyebben is lehet érvényt szerezni a szolidaritás gondolatának, meit hiszen nem igaz az, hogy csak a legyőzöttek éreznék az elszigetelt' ség szörnyű gazdasági hátrányait, A győzők boldogulását is nagyban akadályozza az, ha egész nagy kulturterületek ki vannak kapcsolva a gazdasági világ közösségéből, mert még a legelőhaladottabb ország sem képes lakosainak minden szükségletét megfelelőleg kielégíteni s még kevésbé nélkülözheti iparcikkei fö-