Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-04-12 / 83. szám

Békéscsaba, 1927 április 12 Ára 8 fillér Kedd VIII. évfolyam 83. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. fttggeílcn ^eresxíény p o $ i t ISc a 1 n a p i I a p A „Fal a" Smöveímég Oivaíaloa lapfa Fslelőíwwürlísflsta MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 8 fillér Szakszervezeti törvény Amióta a szakszervezetek olyan hatalomra tettek szert, hogy gyakran politikai szempontcktői vezettetve a közre nézre nagymértékben képesek voltak megbénítani a termelést és akadályozóivá lettek a munka sza­badságának, problémává vált, hogy a szakszervezeti törvényen revíziókat ejtsenek. £ tekintetben a kezdemé­nyező lépést mindenesetre azoknak az államoknak kellett megtenniök, amelyek a szakszervezeti kinövéseket iparüző mivoltuknál fogva legjobban érezték. Anglia, amelyik az elmúlt eszten­dőben a bányászsztrájk, majd a bol­sevista izgatás következtében bekö­vetkezett általános sztrájk miatt igen nagy gondokkal küzdött, parlament­jében törvényjavaslatot tárgyal, ame­lyik megvonja a szakszervezetektől azt a jogct, hogy általános sztrájkot kezdeményezhessenek s ugyanakkor gondoskodik arről is, hogy a szak­szervezeti vagyon külön választassák a pártvagyontól. Az egész világ ér deklődése kiséri ennek a nagyfontos­ságú törvényjavaslatnak tárgyalását, mert minden állam érzi, hogy a háború utáni időkben o!y nagymér­tékben megmutatkozott szakszervezeti terror ellen, amelyik igen gyakran politikai téren is meg akarta mutatni erejét, tenni kell valamit. Az angol szakszervezeti törvényjavaslat három célkitűzésből indult ki. Az a legfon­tosabb irányelve, hogy egyszer s mindenkorra megakadályozza az ál­talános sztrájkot. Nem kevésbé értékes az állam­rezon, a gyakorlati haszon s általá ban az állami élet zavartalan ügy­menetének szempontjából az a pasz­szusa, amely lehetetlenné teszi a köztisztviselők számára, hogy szak­szervezetekbe lépjenek. A konzer­vativpárti angol kormány ezzel a törvényjavaslattal nem akarja telje­sen megbénítani a szakszervezetek munkáját, csak az a törekvése, hogy visszaszorítsa arra a hatáskörre, amelyik indokolttá teszi működését az államban. A törvény élesen külön akarja vá­lasztani a szakszervezetek vagyonát aszerint, hogy a dijak politikai, vagy munkásjőléti célokra használtatnak-e fel. Ugy látszik Angliában is ugyanazt tapasztalják a hivatalos körök, mint nálunk, hogy a szociáldemokrata szakszervezetek súlyos kényszeradó­kat hajtanak be a dolgozó munkás­elemeken, de ennek a horribilis be­vételének hováforditásárdl sohasem tájékoztatják sem a hivatalos körö­ket, de még az edtíző munkásságot sem. Viszont ezeknek a szakszerve­zeti adóknak a behajtása olyan kény­szerítő módon történik, hogy az a munkás, amely nem tesz eleget ennek a terrorisztikus követelmény­nek, ki van téve az egész vonalon a munkából való kivetettségnek. Az angol állam ezzel a törvény­javaslattal valóban a leigázott mun­káselemeken ekar segíteni, amelyik a szakszervezeti terror hatása alatt állandóan a legnagyobb megfélemlí­téseknek van kitéve. Nagyon helye­selnénk, ha a magyarországi hivata­los körök is élénk figyelemmel kisér­nék ennek a törvényjavaslat tárgya­lásának útját, mert hasonló szellemű törvényes intézkedésekkel nálunk is biztosítani kellene már a munka szabadságát és azt a termelést, amelyik nem egy társadalmi osztály­nak, hanem az egész ország népé­nek érdeke. Hasonló szellemű intéz­kedésekre már csak annál inkább is szükség van hazánkban, mert csak éppen a minap történt meg több fő­városi ipari üzemnél, hogy a szociál­demokrata terror tettlegességre is képes vetemedni, hogy a velük nem azonos politikai hitvalláson levő mun­kást elűzzék munkahelyéről. A szovjetkormány fizeti a kantoniak külügyminiszterét London, április 11. Párisból jelentik a „Daily Telegraph"-nak, hogy a pekingi orosz követség épületének átkutatásakor olyan okmányokra buk­kantak, amelyek azt bizonyították, hogy Csan kantoni külügyminiszter 15 000 dollár fizetést kapott a szovjetkormánytól. Bukarestben tartják meg a kisantant konferenciát Prága, április 11. A kisantant külügyminiszterei eredetileg Cseh­országban akeiták tartani legközelebbi összejövetelüket. Prága és Pozsony versengett ezért, hogy melyik város legyen az értekezlet színhelye. Most a „Morgen" arről értesül, hogy a megváltozott helyzet következtében az értekezletet nem Csehországban tartják meg. A román király súlyos beteg­ségére való tekintettel a román külügyminiszter nem hagyhatja el az or­szágot és ezért Bukarestben ül össze az értekezlet. biihie •— •• •• iiiiiiai inranimii besiikh msi ia •••»••• mmnti •••••••• —— uuaua Pozsonyban fogtak el egy Budapestről megszökött kommunistát Budapest, április 11. A pozsonyi rendőrság értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy ott tegnap este letartóztattak egy Just Miksa nevü 35 éves egyént, aki a rendőrségen bevallotta, hogy az orosz szovjet küldte Budapestre, de innen a Szántó-féle letartóztatások miatt menekülnie kellett, ezért Pozsonyba szökött. Letartóztatásakor 25,000 dollárt találtak nála. Hónapok óta folyik a toborzás Oroszországban Eina ellen London, április 11. Rigai jelentés szerint a Kina ellen felsorakozó szovjet hadtestek már hónapokkal ezelőtt gyülekezni kezdtek Irkuck kör­nyékén. Az egész orosz birodalomban önkénteseket toboroztak és vezérül Budjenni tábornokot nevezték ki. Egy másik vörös hadsereget Vladivosz­tokban összpontosítottak. Mindkét hadsereg erős tüzérséggel, tankokkal és repülőgépekkel van felszerelve. Fiúméban nagy tüntetést rendeztek a római egyezmény mellett Magyarországot és Olaszországot a barátság mellett a közös érdek is összefűzi Fiume, április 11. A Fenics-szálló­ban a fiumei olaszok és magyarok nagyszabású gyűlés keretében teljes barátsággal tüntettek á római egyez­mény mellett, amely Piumét újból visszaadja természetes hivatásának és ismét Magyarország tengeri kikö­tőjévé avatja. Az olasz és magyar szónokok egyértelmüleg hangoztatták, hogy Olaszországot és Magyarországot nemcsak a rokonszenv kötelékei, hanem az érdekek kapcsolatai is egybefüzik. A gyűlés résztvevői lelkesen éltet­ték Mussolinit, aki a béke politikáját követi és n gazdasági felvirágzás útjára viszi az országot. A gyűlésről üdvözlő táriratot küld­tek Mussolíninek és Bethlennek. Amikor a közönség szétoszlott, melegen éltették az olasz királyt, a magyar kormányzót, továbbá a mi­niszterelnököt és a két országot. A gyűlésen a hatóságok képviselői is résztvettek. Legújabb távirati jelentések Rómából Róma, április 11. (MTI) Az angol nagykövet ma megjelent a Grand Hotelben és visszaadta gróf Bethlen István miniszterelnöknek látoga­tását. Róma, április 11. (MTI) Gróf Bethlen Istvánné Mussolini minisz­terelnöktől sajátkezű dedikációjával ellátott diszes velencei albumot kapott. Róma, április 11. Nsgy Elek va­tikáni magyar követ tegnap este fél 8 órakor ebédet adott gróf Bethlen István tiszteletére, amelyen a minisz­terelnökön és feleségén kivül részt­vettek még gróf Kuen-Héderváry Sándor és felesége, Gaspari bíboros, báró Bergen német követ és fele­sége, Magaz spanyol követ és fele­sége, Ruffo herceg és felesége. Ma délelőtt Bethlen István gróf autón kirándulást tett Tivoliba, az albán hegyekbe és Prascatiba, délután pe­dig Neptunóba. Elfogták a gyuiai állomás betörőjét Március 18 áről 19 re virradóra éjjel ismeretlen tettes feltörte a gyu­lai vasúti állomáson levő és az Al­talános Beszerzési RT. tulajdonát képező trafikot és onnan néhány száz pengő készpénzt több doboz finom egyptomi cigarettát és kilenc bicskát lopott el. A betörő szakmá­jában végzett egyén lehetett, leg­alább ezt bizonyítja azt, hogy a tra­fik kettőszárját és lakatját álkulccsal nyitotta ki és dolga végeztével újra bezárta. A megindított rendőri nyomozás a legelső napon megállapította, hogy a tettes nem gyulai egyén volt és országszerte széjjel küldött körözé­sét tegnap siker koronázta. A sár­vári csendőrség értesítette a gyulai

Next

/
Oldalképek
Tartalom